„A történelem nagyjainak tekintélyét használja fel” – mesepedagógus bírálta Balatoni Katalin AI-generált képét

Bajzáth Mária Éva mesepedagógus, író fogalmazott meg éles kritikát Balatoni Katalin frissen posztolt képéről, amin olyan magyar oktatás- és kultúrtörténeti alakok társaságában szerepel, mint Brunszvik Teréz, Kodály Zoltán és Klebelsberg Kuno.

A szóban forgó poszt ma jelent meg a miniszterelnöki biztos Facebook-oldalán.

Bajzáth Mária mesepedagógus szerint a kép problémás üzenetet közvetít, különösen egy olyan időszakban, amikor az oktatás egyik fontos feladata a digitális tartalmak kritikus értelmezésének tanítása.

Arra példa, hogyan nem kéne használni az AI-t

Bajzáth Mária közösségi oldalán reagált a képre. Bejegyzésében azt írta: amikor meglátta a fotót, először azt hitte, csak viccről van szó.

A magyar oktatáspolitika kommunikációja ma reggel szintet lépett, és az irány nem felfelé mutat

– fogalmazott.

A szakember szerint a kép példája annak, hogyan nem érdemes generatív mesterséges intelligenciát használni, és a jövőben akár oktatási példaként is szolgálhat arra, hogyan nem kell AI-t használni.

A bejegyzésben Bajzáth azt írta: „Miért problémás ez a képalkotás? Mert Brunszvik Teréz, Kodály Zoltán, Klebelsberg Kuno szimbolikus szellemi tőkéjét használja felhatalmazás nélkül, öncélú, önfényező, olcsó propagandára.”

Hozzátette:

Mert azt sugallja, hogy az aktuális politika hatalom birtoklása feljogosít arra, hogy a történelem és a tudomány nagyjai közé retusálja magát, és arcukat használja dekorációnak egy egyéni politikai brand építéséhez. Értékes üzenet ez a következő generációnak, és nagy segítség a magyar családoknak…

„Brunszvik, Kodály, Klebelsberg életműve lezárt, kerek és megkérdőjelezhetetlen. Egy hivatalban lévő politikusé viszont folyamatban lévő és vitatható” – írta.

Különösen problémás a deepfake és dezinformáció korában

A pedagógus szerint különösen problémás az ilyen típusú kommunikáció egy olyan korban, amikor a deepfake és a dezinformáció az oktatás egyik fontos kihívásává vált.

Úgy véli, ha a köznevelésért felelős vezetők olyan vizuális tartalmat osztanak meg, amely tudatosan torzíthatja a valóságot – még akkor is, ha nyilvánvalóan mesterséges intelligenciával készült –, azzal rossz példát mutathatnak.

Bajzáth Mária szerint a mesterséges intelligenciával készült kép akár pozitív üzenetet is közvetíthetett volna. „Lehetett volna ízléses, humoros, pozitív üzenet ez az AI kép… Egy olyan kompozícióban, amikor a miniszterelnöki biztos asszony, a három világhírű, nagy magyar tudós bokájáig ér, és onnan néz rájuk fölfelé. A jelszó lehetne a ‘Tanulunk tőletek!’ a ‘Pózolunk veletek!’ helyett” – írta.

Bajzáth szerint egy ilyen megközelítés segíthetné azt is, hogy újra tiszteleten alapuló, szakmai párbeszéd induljon a köznevelésről pedagógusok és szakemberek között.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.