Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.
2021 és 2025 között Kína felsőoktatási intézményei összesen 12 200 alapképzési programot vontak vissza vagy függesztettek fel, miközben 10 200 újat indítottak – ez az ország egyetemi szakjainak több mint 30 százalékát érinti, derül ki az Oktatási Minisztérium adataiból, amelyeket a Xinhua hírügynökség idézett, és amelyről a South China Morning Post is írt.
A megszorítások a művészeteket, a humán tudományokat, az idegen nyelveket és a menedzsmentet érintették leginkább – azokat a területeket, amelyeket Peking túltelítettnek vagy a gazdaság igényeitől elszakadtnak tart.
A cél egyértelmű: több AI-mérnök, robotikai szakember és félvezető-fejlesztő legyen, és sokkal kevesebb diplomás a telítettnek számító szakokon.
Ez a lépés azért is sürgető, mert a világ második legnépesebb államában a fiatal munkanélküliek aránya tartósan 16 százalék felett van, és 2026-ban több mint 12,7 millió friss diplomás lép Kína munkaerőpiacára – és ahogy egy elemzés megjegyzi, miközben a világ még csak vitázik, Kína már lépett.
A váltás nem merül ki holmi statisztikai kozmetikázásban. A Sanghaji Tudományos és Technológiai Egyetem idén felfüggesztette terméktervezési szakának felvételét, mert úgy ítélte meg, hogy az AI mára átveszi a modellezés és a renderelés jelentős részét.
A Kínai Kommunikációs Egyetem öt művészeti szakot – köztük a fotográfiát és a divattervezést – szüntetett meg, helyettük három, „intelligens” jelzővel ellátott programot indított, az egyetem vezetője szerint azért, mert a jövő az ember-gép együttműködés kora lesz.
A fordulat egyéni sorsokban is látható: egy pekingi posztgraduális hallgató akkor döbbent rá a változásra, amikor saját műfordítását egy AI-generálttal összevetve már nem tudta megkülönböztetni a kettőt – ő ma egy techcég AI-termékmenedzsereként dolgozik. Egy másik, médiatudományból érkező pályakezdő saját AI-startupot épít, és úgy vallja: nem a legújabb trendeket kell kergetni, hanem a napi munkafolyamatok valódi problémáira kell AI-megoldást találni.
Mint az AI Radar korábbi cikkében részletesen bemutatja, a váltás mögött konkrét, technológiai irányú szakok állnak: kilenc egyetem indított megtestesült intelligencia (embodied intelligence) képzést, amely a mesterséges intelligenciát a fizikai robotokkal kapcsolja össze. Sok szakértő ezt tartja a jövő egyik fő frontvonalának.
Chu Zhaohui oktatáskutató szerint nem egy mereven felépített szakot kellene egy másik, ugyanolyan merevre váltani, hanem rugalmasabb struktúrákra lenne szükség, amelyben a hallgatók saját érdeklődésük szerint építhetik fel tanulmányaikat. A szülők közben már alkalmazkodnak: egy pekingi médiavállalkozó lányának statisztikát és adatkormányzást ajánlott, mondván, a „válassz egy szakot, és élj belőle egy életen át” modell mára megszűnt létezni.
Hogy a frissen indított technológiai szakok diplomásai valóban el is helyezkednek-e, még nyitott kérdés – de a tempó, amellyel Kína átalakította felsőoktatását, azt jelzi: az AI-úthenger elől érdemes nem meglapulni, hanem felülni rá.
Már nem a programtervező informatikus mesterképzés a legnépszerűbb. Az idei felvételi egyik leglátványosabb trendje a mesterséges intelligencia képzések iránti kiugró érdeklődés volt: gyakorlatilag az összes meghirdetett mesterképzésre érkeztek jelentkezők.
Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.
Miközben több ponton is üdvözli a köznevelési törvények módosításáról szóló kormányzati tervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly problémákat vet fel, hogy a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetését nem előzte meg érdemi szakszervezeti konzultáció.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Egy hónap múlva, július 23-án kiderülnek a 2026-os felvételi ponthatárok, de nálatok még mindig nulla pontot a rendszer? Mutatjuk, milyen okok állhatnak a háttérben.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
Trentin Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője szerint egyre nagyobb esély van arra, hogy a diákoknak nem kell naponta több kerületen keresztül ingázniuk azért, hogy iskolába vagy óvodába járhassanak.
