Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.
2021 és 2025 között Kína felsőoktatási intézményei összesen 12 200 alapképzési programot vontak vissza vagy függesztettek fel, miközben 10 200 újat indítottak – ez az ország egyetemi szakjainak több mint 30 százalékát érinti, derül ki az Oktatási Minisztérium adataiból, amelyeket a Xinhua hírügynökség idézett, és amelyről a South China Morning Post is írt.
A megszorítások a művészeteket, a humán tudományokat, az idegen nyelveket és a menedzsmentet érintették leginkább – azokat a területeket, amelyeket Peking túltelítettnek vagy a gazdaság igényeitől elszakadtnak tart.
A cél egyértelmű: több AI-mérnök, robotikai szakember és félvezető-fejlesztő legyen, és sokkal kevesebb diplomás a telítettnek számító szakokon.
Ez a lépés azért is sürgető, mert a világ második legnépesebb államában a fiatal munkanélküliek aránya tartósan 16 százalék felett van, és 2026-ban több mint 12,7 millió friss diplomás lép Kína munkaerőpiacára – és ahogy egy elemzés megjegyzi, miközben a világ még csak vitázik, Kína már lépett.
A váltás nem merül ki holmi statisztikai kozmetikázásban. A Sanghaji Tudományos és Technológiai Egyetem idén felfüggesztette terméktervezési szakának felvételét, mert úgy ítélte meg, hogy az AI mára átveszi a modellezés és a renderelés jelentős részét.
A Kínai Kommunikációs Egyetem öt művészeti szakot – köztük a fotográfiát és a divattervezést – szüntetett meg, helyettük három, „intelligens” jelzővel ellátott programot indított, az egyetem vezetője szerint azért, mert a jövő az ember-gép együttműködés kora lesz.
A fordulat egyéni sorsokban is látható: egy pekingi posztgraduális hallgató akkor döbbent rá a változásra, amikor saját műfordítását egy AI-generálttal összevetve már nem tudta megkülönböztetni a kettőt – ő ma egy techcég AI-termékmenedzsereként dolgozik. Egy másik, médiatudományból érkező pályakezdő saját AI-startupot épít, és úgy vallja: nem a legújabb trendeket kell kergetni, hanem a napi munkafolyamatok valódi problémáira kell AI-megoldást találni.
Mint az AI Radar korábbi cikkében részletesen bemutatja, a váltás mögött konkrét, technológiai irányú szakok állnak: kilenc egyetem indított megtestesült intelligencia (embodied intelligence) képzést, amely a mesterséges intelligenciát a fizikai robotokkal kapcsolja össze. Sok szakértő ezt tartja a jövő egyik fő frontvonalának.
Chu Zhaohui oktatáskutató szerint nem egy mereven felépített szakot kellene egy másik, ugyanolyan merevre váltani, hanem rugalmasabb struktúrákra lenne szükség, amelyben a hallgatók saját érdeklődésük szerint építhetik fel tanulmányaikat. A szülők közben már alkalmazkodnak: egy pekingi médiavállalkozó lányának statisztikát és adatkormányzást ajánlott, mondván, a „válassz egy szakot, és élj belőle egy életen át” modell mára megszűnt létezni.
Hogy a frissen indított technológiai szakok diplomásai valóban el is helyezkednek-e, még nyitott kérdés – de a tempó, amellyel Kína átalakította felsőoktatását, azt jelzi: az AI-úthenger elől érdemes nem meglapulni, hanem felülni rá.
Már nem a programtervező informatikus mesterképzés a legnépszerűbb. Az idei felvételi egyik leglátványosabb trendje a mesterséges intelligencia képzések iránti kiugró érdeklődés volt: gyakorlatilag az összes meghirdetett mesterképzésre érkeztek jelentkezők.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
