Elindult a mesterséges intelligenciával működő Közlöny Értelmező, amely közérthető összefoglalókat készít a Magyar Közlönyben megjelenő rendeletekről és törvényekről. Az AI-alapú platform célja, hogy a több száz oldalas jogi szövegek helyett gyorsan átláthatóvá tegye a legfontosabb állami döntéseket az átlagolvasók számára is.
A magyar fejlesztés hírét Dr. Ruzsa Diána osztotta meg közösségi oldalán. „A magyar közélet egyik legfontosabb dokumentuma a Magyar Közlöny, csak éppen kevesen olvassák végig napi szinten” – írta bejegyzésében.
A Magyar Közlöny az egyik legfontosabb hivatalos dokumentum Magyarországon: itt jelennek meg az új rendeletek, törvények és kormányhatározatok. A Közlöny Értelmező oldal néhány perc alatt elemzi az új jogszabályokat és rendeleteket, így nem kell hosszú jogi szövegeket böngészni ahhoz, hogy valaki képben legyen az országot érintő legfontosabb döntésekkel.
A felület több praktikus funkciót is kínál:
Nem ez az egyetlen olyan hazai fejlesztés, ahol a mesterséges intelligenciát a mindennapi információfeldolgozás megkönnyítésére használják. Az Oktatási Hivatal nemrég jelentette be a Tekla nevű digitális pedagógiai asszisztens fejlesztését is, amely a diákok tanulását és a pedagógusok munkáját segítené. A rendszer a Nemzeti Köznevelési Portál ellenőrzött tananyagaira épül, magyaráz, gyakoroltat és akár a dolgozatokra való felkészülésben is segíthet. A tervek szerint a platformot először pedagógusok és diákok tesztelhetik, később pedig több százezer tanuló számára is elérhetővé válhat.
A Tekla névre keresztelt rendszer célja, hogy egyszerre segítse a pedagógusok munkáját és a diákok tanulását. A tervek szerint az új eszközt már májustól tesztelhetik, októbertől pedig szélesebb körben teszik elérhetővé.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
