A minisztérium szerint a cél az, hogy a diákok ne csak használják a mesterséges intelligenciát, hanem kritikusan gondolkodjanak is róla.
Már a 2025/2026. tavaszi félévben bevezetik a mesterséges intelligencia oktatását az összes magyarországi szakképző intézményben - tudta meg a Népszava a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumtól (KIM).
A minisztérium közlése szerint az MI-oktatás előkészítése már zajlik. Jelenleg egy kísérleti, úgynevezett pilot program tapasztalatait értékelik, amely 2025 novemberében indult el. Ebben eddig 95 felkészített oktató és több mint 1700 diák vesz részt országszerte.
ChatGPT az iskolapadban: puskázásra vagy tanuláshoz használják a diákok?
A KIM hangsúlyozta, a cél az, hogy a mesterséges intelligencia oktatása már a tavaszi félévben minden szakképző intézményben elérhető legyen. Ennek érdekében a pilot program értékelésével párhuzamosan készítik elő az országos bevezetést.
Mit tanulnak a diákok az MI-órákon?
A kísérleti programban részt vevő tanulók nemcsak azt ismerik meg, mi az a mesterséges intelligencia, hanem annak történetével, a gépi tanulás alapjaival és az adatok szerepével is foglalkoznak. Az oktatás része az úgynevezett „promptolás” is, vagyis annak megtanulása, hogyan lehet hatékony kérdéseket és utasításokat adni az MI-alapú rendszereknek.
A diákok szöveg- és képgeneráló eszközöket is használnak, vagyis olyan alkalmazásokat, amelyekkel már most is gyakran találkozhatnak a mindennapokban – akár tanulás, akár munka során.
Projektalapú tanulás és etikai kérdések
A tananyag a Logiscool fejlesztésére épül, és projekt-, valamint élményalapú módszertant alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a tanulók nem csak elméletben találkoznak a technológiával, hanem saját tapasztalatokon keresztül fedezik fel annak lehetőségeit és korlátait. A tananyag a KRÉTA rendszeren keresztül érhető el az érintett tanárok és diákok számára.
Fontos része az oktatásnak az MI etikai kérdéseinek megvitatása is: szó esik arról, milyen hatással lehet a technológia a munkaerőpiacra, a tanulásra vagy akár a mindennapi döntéseinkre. A minisztérium szerint a cél az, hogy a diákok ne csak használják az MI-t, hanem kritikusan gondolkodjanak róla.
Miért fontos ez a szülőknek és tanároknak?
A KIM szerint a mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen része, ezért fontos, hogy a fiatalok időben megtanulják a tudatos és felelős használatát. Az új tantárgy egyszerre fejleszti a digitális kompetenciákat, a kreativitást és a kritikai gondolkodást, miközben segít eligazodni egy gyorsan változó technológiai környezetben.
A cél, hogy a tanulók értsék: az MI nem csupán technológia, hanem a mindennapi életük és jövőjük meghatározó eleme, amivel meg kell tanulniuk felelősen, kritikusan együttműködni – írták.
Az OpenAI új programja a mesterséges intelligencia segítségével tenné jövőállóvá az oktatási rendszereket: kormányokkal és egyetemekkel együttműködve csökkentené az oktatás és a technológia közti szakadékot, miközben a diákokat a gyorsan átalakuló munkaerőpiacra készíti fel.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
