A minisztérium szerint a cél az, hogy a diákok ne csak használják a mesterséges intelligenciát, hanem kritikusan gondolkodjanak is róla.
Már a 2025/2026. tavaszi félévben bevezetik a mesterséges intelligencia oktatását az összes magyarországi szakképző intézményben - tudta meg a Népszava a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumtól (KIM).
A minisztérium közlése szerint az MI-oktatás előkészítése már zajlik. Jelenleg egy kísérleti, úgynevezett pilot program tapasztalatait értékelik, amely 2025 novemberében indult el. Ebben eddig 95 felkészített oktató és több mint 1700 diák vesz részt országszerte.
ChatGPT az iskolapadban: puskázásra vagy tanuláshoz használják a diákok?
A KIM hangsúlyozta, a cél az, hogy a mesterséges intelligencia oktatása már a tavaszi félévben minden szakképző intézményben elérhető legyen. Ennek érdekében a pilot program értékelésével párhuzamosan készítik elő az országos bevezetést.
Mit tanulnak a diákok az MI-órákon?
A kísérleti programban részt vevő tanulók nemcsak azt ismerik meg, mi az a mesterséges intelligencia, hanem annak történetével, a gépi tanulás alapjaival és az adatok szerepével is foglalkoznak. Az oktatás része az úgynevezett „promptolás” is, vagyis annak megtanulása, hogyan lehet hatékony kérdéseket és utasításokat adni az MI-alapú rendszereknek.
A diákok szöveg- és képgeneráló eszközöket is használnak, vagyis olyan alkalmazásokat, amelyekkel már most is gyakran találkozhatnak a mindennapokban – akár tanulás, akár munka során.
Projektalapú tanulás és etikai kérdések
A tananyag a Logiscool fejlesztésére épül, és projekt-, valamint élményalapú módszertant alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a tanulók nem csak elméletben találkoznak a technológiával, hanem saját tapasztalatokon keresztül fedezik fel annak lehetőségeit és korlátait. A tananyag a KRÉTA rendszeren keresztül érhető el az érintett tanárok és diákok számára.
Fontos része az oktatásnak az MI etikai kérdéseinek megvitatása is: szó esik arról, milyen hatással lehet a technológia a munkaerőpiacra, a tanulásra vagy akár a mindennapi döntéseinkre. A minisztérium szerint a cél az, hogy a diákok ne csak használják az MI-t, hanem kritikusan gondolkodjanak róla.
Miért fontos ez a szülőknek és tanároknak?
A KIM szerint a mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen része, ezért fontos, hogy a fiatalok időben megtanulják a tudatos és felelős használatát. Az új tantárgy egyszerre fejleszti a digitális kompetenciákat, a kreativitást és a kritikai gondolkodást, miközben segít eligazodni egy gyorsan változó technológiai környezetben.
A cél, hogy a tanulók értsék: az MI nem csupán technológia, hanem a mindennapi életük és jövőjük meghatározó eleme, amivel meg kell tanulniuk felelősen, kritikusan együttműködni – írták.
Az OpenAI új programja a mesterséges intelligencia segítségével tenné jövőállóvá az oktatási rendszereket: kormányokkal és egyetemekkel együttműködve csökkentené az oktatás és a technológia közti szakadékot, miközben a diákokat a gyorsan átalakuló munkaerőpiacra készíti fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
