KIM: A tavaszi félévben tervezik bevezetni az MI oktatását minden szakképző intézményben

A minisztérium szerint a cél az, hogy a diákok ne csak használják a mesterséges intelligenciát, hanem kritikusan gondolkodjanak is róla.

Már a 2025/2026. tavaszi félévben bevezetik a mesterséges intelligencia oktatását az összes magyarországi szakképző intézményben - tudta meg a Népszava a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumtól (KIM).

A minisztérium közlése szerint az MI-oktatás előkészítése már zajlik. Jelenleg egy kísérleti, úgynevezett pilot program tapasztalatait értékelik, amely 2025 novemberében indult el. Ebben eddig 95 felkészített oktató és több mint 1700 diák vesz részt országszerte.

ChatGPT az iskolapadban: puskázásra vagy tanuláshoz használják a diákok?

A KIM hangsúlyozta, a cél az, hogy a mesterséges intelligencia oktatása már a tavaszi félévben minden szakképző intézményben elérhető legyen. Ennek érdekében a pilot program értékelésével párhuzamosan készítik elő az országos bevezetést.

Mit tanulnak a diákok az MI-órákon?

A kísérleti programban részt vevő tanulók nemcsak azt ismerik meg, mi az a mesterséges intelligencia, hanem annak történetével, a gépi tanulás alapjaival és az adatok szerepével is foglalkoznak. Az oktatás része az úgynevezett „promptolás” is, vagyis annak megtanulása, hogyan lehet hatékony kérdéseket és utasításokat adni az MI-alapú rendszereknek.

A diákok szöveg- és képgeneráló eszközöket is használnak, vagyis olyan alkalmazásokat, amelyekkel már most is gyakran találkozhatnak a mindennapokban – akár tanulás, akár munka során.

Projektalapú tanulás és etikai kérdések

A tananyag a Logiscool fejlesztésére épül, és projekt-, valamint élményalapú módszertant alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a tanulók nem csak elméletben találkoznak a technológiával, hanem saját tapasztalatokon keresztül fedezik fel annak lehetőségeit és korlátait. A tananyag a KRÉTA rendszeren keresztül érhető el az érintett tanárok és diákok számára.

Fontos része az oktatásnak az MI etikai kérdéseinek megvitatása is: szó esik arról, milyen hatással lehet a technológia a munkaerőpiacra, a tanulásra vagy akár a mindennapi döntéseinkre. A minisztérium szerint a cél az, hogy a diákok ne csak használják az MI-t, hanem kritikusan gondolkodjanak róla.

Miért fontos ez a szülőknek és tanároknak?

A KIM szerint a mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen része, ezért fontos, hogy a fiatalok időben megtanulják a tudatos és felelős használatát. Az új tantárgy egyszerre fejleszti a digitális kompetenciákat, a kreativitást és a kritikai gondolkodást, miközben segít eligazodni egy gyorsan változó technológiai környezetben.

A cél, hogy a tanulók értsék: az MI nem csupán technológia, hanem a mindennapi életük és jövőjük meghatározó eleme, amivel meg kell tanulniuk felelősen, kritikusan együttműködni – írták.

AI az iskolákban: országokra szabott oktatási programot indít az OpenAI

Az OpenAI új programja a mesterséges intelligencia segítségével tenné jövőállóvá az oktatási rendszereket: kormányokkal és egyetemekkel együttműködve csökkentené az oktatás és a technológia közti szakadékot, miközben a diákokat a gyorsan átalakuló munkaerőpiacra készíti fel.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.