Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább jelen van a felsőoktatásban, és nemcsak a hallgatók életét, de a tanárok munkáját is átalakítja. Horváth László, az ELTE mesterséges intelligenciáért felelős dékáni biztosa szerint azonban tiltani nem érdemes a technológiát, még akkor sem, ha használata komoly új kihívásokat jelent az oktatásban.
„A mesterséges intelligencia – a mindennapokban főleg a nagy nyelvi modellek és a generatív MI – itt van, tiltani nincs értelme. A technológia előttünk jár, bármilyen szabályozás, amivel nekimennénk ennek a kérdésnek, már holnapra elavul” – mondta Horváth László a Népszavának. Hozzátette, hogy bár a diákok gyakran gyorsabban fedezik fel az új eszközöket, nem biztos, hogy mindig értelmesen vagy a célnak megfelelően használják azokat.
Tanulás vagy megúszás?
A szakértő szerint a kulcs az, hogy a hallgatók a tanulást támogató módon alkalmazzák az MI-t. „A jó használat az, amikor a saját tanulásukat támogatják ezzel, nem a kemény munkát próbálják megúszni” – magyarázta. A nagy nyelvi modellek segíthetnek abban, hogy a diákok új példákkal, konkrétumokkal dolgozzák fel az órán tanult elméleti anyagot, de Horváth figyelmeztet: az MI nem ért meg mindent, amit írunk neki.
Elképzelhető, hogy nem valós tartalmakat hoznak létre, vagyis hallucinálnak
– tette hozzá.
Ezért az egyetemeken fontos, hogy az oktatók is részt vegyenek a folyamatban, és segítsenek a hallgatóknak felismerni az MI hibáit. „Az lenne a legfontosabb, hogy – erős szóval élve – a hallgató bevallja a használatot, mert nem nagyon tudunk másra támaszkodni” – hangsúlyozta Horváth.
Az ELTE rektori utasítása világosan meghatározza, milyen módon lehet használni az MI-t az oktatásban. A dokumentum előírja a nyilatkozattételi és dokumentációs kötelezettséget, valamint listázza a tiltott és ajánlott felhasználási módokat. Horváth kiemelte: „A fő irány, hogy támogatjuk az etikus, tudatos felhasználást, elsősorban kiegészítő partnerként.” Az oktatóknak is nyilatkozniuk kell arról, ha MI-t használnak a tananyag előállításában, és nem helyettesítheti az értékelést a gép.
A tanári szerep nem szűnik meg, csak átalakul
Horváth szerint a tanár feladata ma már nem a tudás kizárólagos birtoklása, hanem a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kritikai gondolkodás ösztönzése és a személyes kapcsolatok ápolása. „Ez egyfajta mentor, facilitátor szerepet jelent” – fogalmazott. A szakértő szerint a technológia bizonyos feladatokat könnyen helyettesíthet, de az elmélyülés, a kritikai gondolkodás és a humán hozzáadott érték továbbra is az egyetem sajátja marad.
Horváth László szerint a gyors fejlődés kockázatokat is rejt.
A gyorsaság valóban kulcskérdés, nincs idő az elmélyedésre, a nyugodt gondolkodásra, a mérlegelésre, ami nagyon veszélyes
– figyelmeztetett. Hozzátette: a felsőoktatásnak nemcsak a munkaerőpiacra történő felkészítés a feladata, hanem az is, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan legyenek alkalmazkodóképesek, kritikus gondolkodású, önálló felnőttek.
Horváth szerint a mesterséges intelligencia tehát lehetőség is, de csak akkor, ha a diákok és az oktatók tudatosan, etikusan használják, és nem szervezik ki teljesen a tanulást a gépre. „A diáknak is az az érdeke, hogy ne szervezze ki a tanulást” – foglalta össze a szakértő, miközben hangsúlyozta, hogy a kritikai gondolkodás és a saját erőfeszítés mindig pótolhatatlan marad.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
