ChatGPT az iskolapadban: puskázásra vagy tanuláshoz használják a diákok?

Az Educatio Kiállításon gimnazistákat kérdeztünk arról, mire használják ma a ChatGPT-t: csalásra, tanulásra, vagy egyszerűen csak gyorsabb gondolkodásra. A kép jóval árnyaltabb, mint hinnénk.

Amikor az MI beköltözött a tolltartóba

Az elmúlt években egyre több diák fordul ChatGPT-hez és hasonló mesterséges intelligenciákhoz beadandók, esszék, sőt akár vizsgára való felkészülés során is. Ez azonban nem a klasszikus másolás új formája: nem létező forrásokból bemásolt szövegekről van szó, hanem olyan válaszokról, amelyeket „senki nem írt”, mégis meglepően jól strukturáltak és gördülékenyek.

Sokan úgy gondolták, hogy ezzel a hagyományos plágiumellenőrzés ideje lejárt. A statisztikák azonban mást mutatnak. Bár a klasszikus, Ctrl+C–Ctrl+V típusú csalás valóban visszaszorulóban van, az MI-hez köthető visszaélések száma látványosan emelkedik.

Egy, az Egyesült Királyságban készült felmérés 130 egyetem adatait elemezte. A 2023–2024-es tanévben mintegy hétezer olyan esetet azonosítottak, amely mesterséges intelligencia használatához volt köthető. Ez ezer hallgatóra vetítve 5,1 esetet jelent – szemben az egy évvel korábbi 1,6-tal. Az előrejelzések szerint az idei tanévben ez az arány akár 7,5-re is nőhet.

Mindeközben a hagyományos plágium aránya meredeken csökken: míg 2019–2020-ban az összes csalási eset kétharmadát tette ki, addig 2023–2024-ben már csak 15,2, az idei tanévben pedig mindössze 8,5 eset jut ezer diákra.

Mit mutatnak a magyar adatok?

2025 áprilisában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közzétette a 2024 őszén végzett kutatásának eredményeit, amelyben több mint ezer fiatal véleményét kérdezték meg a mesterséges intelligenciáról. A válaszok alapján a magyar fiatalok többsége kifejezetten nyitott és kíváncsi az MI-re, még ha némi bizonytalanság is érződik bennük.

A megkérdezettek 98 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük legalább egyszer ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. A legfiatalabbak – a 13 évesek – körében még alacsonyabb a használat aránya, míg a 16 évesek vezetik a listát.

A diákok 71,3 százaléka vallotta azt, hogy iskolai feladatok megoldásához is igénybe vette már ezeket az eszközöket. A növekedés különösen látványos: míg 2023-ban a fiatalok 37 százaléka próbált ki MI-alapú alkalmazásokat, addig 2024-ben már több mint 77 százalékuk.

Mesterséges intelligencia használatára készítik fel a görög középiskolai tanárokat

A kutatás arra is rávilágított, hogy bár a fiatalok úgy érzik, felismerik az MI által generált hamis vagy félrevezető tartalmakat, ez a gyakorlatban nem mindig sikerül. A válaszadók közel fele számolt be arról, hogy már hitt valódinak olyan tartalmat, amelyről később kiderült, hogy mesterséges intelligencia készítette.

Összességében a felmérés szerint a magyar fiatalok többsége hasznos eszközként tekint az MI-re, és leginkább érdeklődéssel fordul felé, miközben tisztában van a lehetséges kockázatokkal is. A mesterséges intelligencia egyre természetesebb részévé válik a diákok mindennapjainak – különösen az iskolai munka és az online térben való tájékozódás során.

"Ma már nem a dolgozat a lényeg, hanem az, hogy a hallgató annak tartalmát hogyan tudja megérteni" – hogyan működik az MI a tanterv részeként?

Mi is megkérdeztük a diákokat

Az Educatio Kiállításon gimnazistákat kérdeztünk arról, mennyire épült be a ChatGPT a mindennapjaikba. Spoiler: nem mindenki íratja meg vele a házi feladatát, de sokaknál már alapértelmezett „első kérdezett”.

Volt, aki teljesen természetesnek vette a használatát:

Konkrétan mindenre. Ha nem tudok valamit, előbb kérdezem meg a ChatGPT-t, mint hogy beírjam a Google-be. Tanulásra viszont nem nagyon használom.

Más ennél jóval direktebben fogalmazott:

Megíratom vele a házimat, amikor nincs időm vagy nem értem a feladatot.

Akadt olyan diák is, aki inkább alkalmi segítségként tekint rá:

Random kérdésekre használom, de tanuláshoz ritkán. Inkább marad a Google.

 

@eduline.hu Megkérdeztük a diákokat az Educatio Kiállításon, hogy mire használják a ChatGPT-t a tanulásban. Van, aki még a dolgozatíráshoz is segítségül hívja������ #chatgpt #tanulas #gimi #educatiokiállítás #Nublê ♬ Funk It Up - Official Sound Studio

Többen hangsúlyozták, hogy nem kész megoldásokat kérnek, hanem ötleteket, magyarázatokat vagy forrásokat:

Esszét nem íratok vele, inkább ötleteket kérek, vagy hogy hol érdemes utánanézni egy témának.

Mások kifejezetten kiegészítő eszközként használják:

Németül tanulom a történelmet, fogalmak fordításához szoktam használni, de mindig leellenőrzöm.

És volt, aki szerint bizonyos tantárgyaknál egyszerűen hatékonyabb magyarázatot ad:

Van olyan tárgy, amit nem tanítanak jól. Ilyenkor megkérem, hogy magyarázza el részletesen, csináljon vázlatot. Így sokkal könnyebb megtanulni.

A diákok válaszaiból egyértelműen kirajzolódik: a ChatGPT nem feltétlenül csak „csalóeszköz”, sokkal inkább egy újfajta tanulási segéd – legalábbis azok számára, akik tudatosan használják.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.