Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az Educatio Kiállításon gimnazistákat kérdeztünk arról, mire használják ma a ChatGPT-t: csalásra, tanulásra, vagy egyszerűen csak gyorsabb gondolkodásra. A kép jóval árnyaltabb, mint hinnénk.
Amikor az MI beköltözött a tolltartóba
Az elmúlt években egyre több diák fordul ChatGPT-hez és hasonló mesterséges intelligenciákhoz beadandók, esszék, sőt akár vizsgára való felkészülés során is. Ez azonban nem a klasszikus másolás új formája: nem létező forrásokból bemásolt szövegekről van szó, hanem olyan válaszokról, amelyeket „senki nem írt”, mégis meglepően jól strukturáltak és gördülékenyek.
Sokan úgy gondolták, hogy ezzel a hagyományos plágiumellenőrzés ideje lejárt. A statisztikák azonban mást mutatnak. Bár a klasszikus, Ctrl+C–Ctrl+V típusú csalás valóban visszaszorulóban van, az MI-hez köthető visszaélések száma látványosan emelkedik.
Egy, az Egyesült Királyságban készült felmérés 130 egyetem adatait elemezte. A 2023–2024-es tanévben mintegy hétezer olyan esetet azonosítottak, amely mesterséges intelligencia használatához volt köthető. Ez ezer hallgatóra vetítve 5,1 esetet jelent – szemben az egy évvel korábbi 1,6-tal. Az előrejelzések szerint az idei tanévben ez az arány akár 7,5-re is nőhet.
Mindeközben a hagyományos plágium aránya meredeken csökken: míg 2019–2020-ban az összes csalási eset kétharmadát tette ki, addig 2023–2024-ben már csak 15,2, az idei tanévben pedig mindössze 8,5 eset jut ezer diákra.
Mit mutatnak a magyar adatok?
2025 áprilisában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közzétette a 2024 őszén végzett kutatásának eredményeit, amelyben több mint ezer fiatal véleményét kérdezték meg a mesterséges intelligenciáról. A válaszok alapján a magyar fiatalok többsége kifejezetten nyitott és kíváncsi az MI-re, még ha némi bizonytalanság is érződik bennük.
A megkérdezettek 98 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük legalább egyszer ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. A legfiatalabbak – a 13 évesek – körében még alacsonyabb a használat aránya, míg a 16 évesek vezetik a listát.
A diákok 71,3 százaléka vallotta azt, hogy iskolai feladatok megoldásához is igénybe vette már ezeket az eszközöket. A növekedés különösen látványos: míg 2023-ban a fiatalok 37 százaléka próbált ki MI-alapú alkalmazásokat, addig 2024-ben már több mint 77 százalékuk.
Mesterséges intelligencia használatára készítik fel a görög középiskolai tanárokat
A kutatás arra is rávilágított, hogy bár a fiatalok úgy érzik, felismerik az MI által generált hamis vagy félrevezető tartalmakat, ez a gyakorlatban nem mindig sikerül. A válaszadók közel fele számolt be arról, hogy már hitt valódinak olyan tartalmat, amelyről később kiderült, hogy mesterséges intelligencia készítette.
Összességében a felmérés szerint a magyar fiatalok többsége hasznos eszközként tekint az MI-re, és leginkább érdeklődéssel fordul felé, miközben tisztában van a lehetséges kockázatokkal is. A mesterséges intelligencia egyre természetesebb részévé válik a diákok mindennapjainak – különösen az iskolai munka és az online térben való tájékozódás során.
Mi is megkérdeztük a diákokat
Az Educatio Kiállításon gimnazistákat kérdeztünk arról, mennyire épült be a ChatGPT a mindennapjaikba. Spoiler: nem mindenki íratja meg vele a házi feladatát, de sokaknál már alapértelmezett „első kérdezett”.
Volt, aki teljesen természetesnek vette a használatát:
Konkrétan mindenre. Ha nem tudok valamit, előbb kérdezem meg a ChatGPT-t, mint hogy beírjam a Google-be. Tanulásra viszont nem nagyon használom.
Más ennél jóval direktebben fogalmazott:
Megíratom vele a házimat, amikor nincs időm vagy nem értem a feladatot.
Akadt olyan diák is, aki inkább alkalmi segítségként tekint rá:
Random kérdésekre használom, de tanuláshoz ritkán. Inkább marad a Google.
@eduline.hu Megkérdeztük a diákokat az Educatio Kiállításon, hogy mire használják a ChatGPT-t a tanulásban. Van, aki még a dolgozatíráshoz is segítségül hívja������ #chatgpt #tanulas #gimi #educatiokiállítás #Nublê ♬ Funk It Up - Official Sound Studio
Többen hangsúlyozták, hogy nem kész megoldásokat kérnek, hanem ötleteket, magyarázatokat vagy forrásokat:
Esszét nem íratok vele, inkább ötleteket kérek, vagy hogy hol érdemes utánanézni egy témának.
Mások kifejezetten kiegészítő eszközként használják:
Németül tanulom a történelmet, fogalmak fordításához szoktam használni, de mindig leellenőrzöm.
És volt, aki szerint bizonyos tantárgyaknál egyszerűen hatékonyabb magyarázatot ad:
Van olyan tárgy, amit nem tanítanak jól. Ilyenkor megkérem, hogy magyarázza el részletesen, csináljon vázlatot. Így sokkal könnyebb megtanulni.
A diákok válaszaiból egyértelműen kirajzolódik: a ChatGPT nem feltétlenül csak „csalóeszköz”, sokkal inkább egy újfajta tanulási segéd – legalábbis azok számára, akik tudatosan használják.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).