A 13-16 éves magyar diákok nagy része már használt mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz

A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább a mindennapok része, különösen a fiatalok körében. Egy friss kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok nagy része már találkozott MI-alapú megoldásokkal, sőt, sokan rendszeresen használják is ezeket.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024 őszén végzett felmérésében több mint ezer fiatal véleményét kérdezték meg arról, hogyan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához. A válaszokból kiderült, hogy a fiatalok kíváncsian és nyitottan állnak ezekhez a technológiákhoz, bár kisebb bizonytalanság azért van bennük.

A matekhoz jól használható, de a szövegértéshez nem elég okos – így használták a diákok a ChatGPT-t a kompetenciaméréshez

A kutatás szerint a diákok 98%-a hallott már a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük legalább egyszer ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. Azt is láthatjuk, hogy a 13 évesek közül használták a legkevesebben, míg a 16 évesek a legnagyobb arányban vannak a használók között

A megkérdezettek 71,3 százaléka iskolai feladatok megoldásához is használta már ezeket a programokat.

Az adatok alapján a mesterséges intelligencia használata egyre gyakoribb a diákok körében: míg 2023-ban a fiatalok 37%-a próbált ki ilyen alkalmazásokat, addig 2024-ben már több mint 77 százalékuk.

 

A mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz használók aránya életkori bontásban
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A felmérésből az is kiderült, hogy bár a diákok úgy érzik, többnyire felismerik a mesterséges intelligencia által generált, nem valós tartalmakat, a gyakorlatban ez nem mindig sikerül. A válaszadók közel fele már került olyan helyzetbe, amikor valódinak hitt egy MI által készített tartalmat, ami később hamisnak bizonyult.

 

Összességében a kutatás megállapította, hogy a magyar fiatalok többsége hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát, és leginkább kíváncsisággal fordul felé, miközben tudatában van annak is, hogy ezek a technológiák veszélyeket is rejthetnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia a fiatalok életének egyre természetesebb részévé válik - különösen az iskolai munka és a mindennapi online tevékenységek során.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.