A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább a mindennapok része, különösen a fiatalok körében. Egy friss kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok nagy része már találkozott MI-alapú megoldásokkal, sőt, sokan rendszeresen használják is ezeket.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024 őszén végzett felmérésében több mint ezer fiatal véleményét kérdezték meg arról, hogyan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához. A válaszokból kiderült, hogy a fiatalok kíváncsian és nyitottan állnak ezekhez a technológiákhoz, bár kisebb bizonytalanság azért van bennük.
A kutatás szerint a diákok 98%-a hallott már a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük legalább egyszer ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. Azt is láthatjuk, hogy a 13 évesek közül használták a legkevesebben, míg a 16 évesek a legnagyobb arányban vannak a használók között
A megkérdezettek 71,3 százaléka iskolai feladatok megoldásához is használta már ezeket a programokat.
Az adatok alapján a mesterséges intelligencia használata egyre gyakoribb a diákok körében: míg 2023-ban a fiatalok 37%-a próbált ki ilyen alkalmazásokat, addig 2024-ben már több mint 77 százalékuk.
A felmérésből az is kiderült, hogy bár a diákok úgy érzik, többnyire felismerik a mesterséges intelligencia által generált, nem valós tartalmakat, a gyakorlatban ez nem mindig sikerül. A válaszadók közel fele már került olyan helyzetbe, amikor valódinak hitt egy MI által készített tartalmat, ami később hamisnak bizonyult.
Összességében a kutatás megállapította, hogy a magyar fiatalok többsége hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát, és leginkább kíváncsisággal fordul felé, miközben tudatában van annak is, hogy ezek a technológiák veszélyeket is rejthetnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia a fiatalok életének egyre természetesebb részévé válik - különösen az iskolai munka és a mindennapi online tevékenységek során.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
