Őszi érettségi 2025 - minden, amit tudnotok kell a vizsgákról

Az őszi érettségi időszak hamarosan kezdetét veszi, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat: mikor lesznek az írásbelik és szóbelik, kik vizsgázhatnak, mennyibe kerülnek a vizsgák, és milyen szabályok érvényesek az értékelésre.

A 2025-ös őszi érettségi október 10-én indul az írásbeli vizsgákkal, amelyek egészen október 27-éig tartanak. Ezt követik majd a szóbelik: középszinten november 6-10. között, az emelt szintű vizsgák pedig november 17-21. között lesznek.

Fontos kiemelni, hogy a szóbelik pontos időpontjai intézményenként eltérhetnek, ezért mindig az adott iskolában érdemes érdeklődni. Az írásbelik részletes beosztását az Oktatási Hivatal honlapján találjátok meg.

Az írásbelik pontos vizsgabeosztását itt nézhetitek meg

Kik jelentkezhetnek az őszi érettségire?

Az őszi vizsgaidőszak számos lehetőséget kínál: rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgát is tehettek. Ez különösen hasznos azoknak, akik tavasszal nem tudtak vizsgázni egy tárgyból, vagy nem sikerült elérniük a kívánt jegyet, esetleg most szeretnének középszint helyett emelt szintet tenni.

Azok számára, akik még nem végzős diákok, lehetőségük van előrehozott érettségit tenni. Ezt azonban csak a digitális kultúra (régi nevén: informatika) tárgyból, illetve idegen nyelvekből tehetitek meg.

Előrehozottan érettségiznék, kiváltható nyelvvizsgával az osztályozóvizsga?

Amennyiben a vizsgátok sikerül, úgy értelemszerűen az adott tárgyat a következő évben már nem lesz kötelező tanulnotok. Abban az esetben, ha az előrehozott érettségitek sikertelen lesz, akkor javító- vagy pótló vizsgára leghamarabb csak a rendes érettségi vizsgaidőszakában jelentkezhettek.

Mennyibe kerül a vizsga?

Az érettségi vizsga - függetlenül az iskola fenntartójától - térítésmentes mindaddig, amíg

  • van tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyotok,
  • az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti jogviszonyban (például előrehozott érettségi esetén) sikertelen lett a vizsgátok, és most javító- vagy pótló érettségit tennétek, vagy
  • szakgimnáziumban tanultok és már rendelkeztek érettségi vizsgával, de egy szakmai tárgyból javító- vagy pótlóvizsgát tennétek.

Minden más esetben mélyen a zsebetekbe kell nyúlnotok, hiszen az érettségi vizsga ára középszintű vizsga esetén a minimálbér 15, emelt szintű vizsga esetén pedig a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg.

A vizsgadíj összege 2025-ben:

  • középszintű vizsga díja: 44 000 Ft/vizsgatárgy
  • emelt szintű vizsga díja: 73 000 Ft/vizsgatárgy

Hol lehet vizsgázni?

Azok a jelentkezők, akik nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, és jelenleg is tanulói jogviszonyban állnak középiskolával vagy szakképző intézménnyel, csak abban az intézményben vizsgázhatnak, ahol a jogviszonyuk fennáll – vagy ha az adott iskola nem szervez vizsgát, a kijelölt intézményben.

A kormányhivatalban azok jelentkezhetnek érettségire, akik már megszerezték az érettségi bizonyítványukat, de már nem állnak tanulói jogviszonyban középiskolával. Ugyanígy ott adhatják le a jelentkezésüket azok is, akik még nem szereztek érettségit, de már nem járnak középiskolába, vagy külföldi – illetve külföldi rendszerű – középiskola utolsó évfolyamán tanulnak.

Idén összesen 201 oktatási intézmény biztosít helyet az őszi érettségikhez; ezek listáját szintén az Oktatási Hivatal oldalán találjátok.

Osztályozás és ponthatárok

A középszintű érettségin a jeleshez továbbra is legalább 80%-ot kell elérni, míg az elégségeshez minimum 25% szükséges – azzal a feltétellel, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgán is meglegyen külön-külön a legalább 12–12%.

Középszintű érettségi
80-100%Jeles (5)
60-79%Jó (4)
40-59%Közepes (3)
25-39%Elégséges (2)
0-24%Elégtelen (1)

Emelt szinten ugyanez a szabály érvényes a kettes megszerzésére (25% összesen, és vizsgarészenként minimum 12%), az ötöshöz viszont már elég a pontok 60%-át megszerezni.

Emelt szintű érettségi
60-100%Jeles (5)
47-59%Jó (4)
33-46%Közepes (3)
25-32%Elégséges (2)
0-24%Elégtelen (1)

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.