A Publicus Intézet szeptemberi felmérése szerint a magyarok több mint fele úgy látja, hogy az ápolói pálya nem jó választás. Bár a szakemberek bére és társadalmi megbecsültsége az elmúlt években enyhén javult, az ápolók helyzete továbbra is kritikus, és az utánpótlás biztosítása nem megoldott.
A felmérés szerint az ápolók helyzetének megítélése jelentősen elmarad az orvosokétól.
Az ápolók helyzetének megítélése összességében hasonló képet mutat, bár a megbecsültségükben több-kevesebb javulást látók aránya csekélyebb, esetükben ez százalék, míg az orvosoknál 62 százalék volt” –
A kutatás szerint a gyermekeik pályaválasztásánál a válaszadók 30 százaléka látná szívesen, ha gyermekük ápolónak tanulna, míg közel kétszer ennyien (54 százalék) rossz döntésnek tartanák.
Az összképet erősen árnyalják a pártpreferenciák
A Publicus kutatásA szerint a pártpreferencia jelentősen befolyásolja az ápolói pálya megítélését:Esetükben romlást csak minden századik kormánypárti szavazó lát, míg az ellenzékiek több mint harmada van ezen a véleményen.”
A nemek közötti különbség is szembetűnő: a férfiak 47 százaléka támogatná gyermekét az ápolói pályán, míg a nőknél ez az arány 36 százalék.
Miért kritikus az ápolói utánpótlás?Az ápolói pálya megítélésének kedvezőtlen alakulása összefügg az alacsony bérrel, a túlterheltséggel és a szakma relatív társadalmi megbecsültségének hiányával.
Bár a kormányzati megnyilatkozásokból szinte sosem marad ki, hogy milyen jelentősen emelték a közelmúltban az egészségügyi dolgozók bérét, ennek eredményét korántsem egyöntetűen ítélik meg a választópolgárok” – fogalmaz a Népszava.
A kutatás rávilágít, hogy az állami egészségügy megtartó ereje gyenge, és a fiatalok körében csökken az érdeklődés a szakma iránt, ami hosszú távon az ellátás minőségét és a rendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
