Új lendületet kaphat a hospitalizált – tartósan kórházban élő – csecsemők segítésére irányuló civil kezdeményezés.
A Nevetnikék Alapítvány az Országos Kórházi Főigazgatósággal közösen indíthatja el az önkéntesek országos képzését – írja a Népszava. A cél, hogy olyan képzett segítők jelenjenek meg a hazai egészségügyi intézményekben, akik szakszerűen tudnak gondoskodni azokról a kisbabákról, akiknek nincs mellettük családjuk a kórházi tartózkodás alatt.
Hatalmasat zuhant a születések száma Magyarországon
A Pécsen és Kaposváron már 17 éve jelen lévő Nevetnikék Alapítvány tavaly országos képzési programot hirdetett, amellyel a hospitalizált csecsemők ellátására vállalkozó önkénteseket készítettek volna fel. Februárban és márciusban 75 fő már el is végezte a programot, ám a szervezet vezetője, Kőműves Glória – ahogy fogalmazott – „szokatlanul sok falba ütköztek”, és úgy érezték, a gyerekek érdekében jobb, ha szüneteltetik a további képzések szervezését.
Kőműves Glória a Népszavának elmondta, mivel több ezren jelentkeztek országszerte, ezért különösen fájó volt meghozni a döntést a visszalépésről. Azt is hozzátette, hogy a pécsi és kaposvári működés zavartalanul folytatódik, és jelenleg is várják olyan civil szervezeti vezetők jelentkezését, akik más városokban is szívesen bekapcsolódnának ebbe a hiánypótló munkába.
Most viszont új lehetőség körvonalazódik: a Nevetnikék és az Országos Kórházi Főigazgatóság közös munkába kezdhet, bár a projekt részletei még nem ismertek.
A lap szerint más szervezetek is próbáltak hasonló önkéntes programot indítani, de legtöbbjük nem jutott be a kórházakba, így végül feladták a kezdeményezést.
Pedig az igény hatalmas: csak a pécsi Nevetnikék egy év alatt 1210 kórházi gyermeket látogatott meg, közülük 422 volt hat év alatti, 112 mellett pedig egyáltalán nem voltak jelen szülők. És ezek csak pécsi adatok – a szervezetnek nincs tudomása arról, hogy máshol hasonló ellátás zajlana.
A kórházban maradt csecsemők helyzete továbbra is homályban van. A Belügyminisztérium már nem közöl adatokat arról, hány gyerek ragadt bent az intézményekben, és milyen megoldást kínál számukra a gyermekvédelmi rendszer. Egy tavaly őszi nyilatkozatból annyi tudható, hogy országosan 280–300 olyan kisbaba lehet, akiket sem nevelőszülőhöz, sem intézménybe nem tudtak elhelyezni.
A legsúlyosabb esetekben a babák hosszú hónapokon, akár több mint egy éven át kórházakban élnek. A Nevetnikék Alapítvány kezdeményezése nemcsak a csecsemők fizikai, hanem lelki jóllétének is szól.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
