Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Bár a román kormány szerdai bejelentésében arról beszélt, harmadik, végső ajánlatot tett a pedagógusoknak, a tanügyi szakszervezetek ezt is elutasították, noha ez már nemcsak egyszeri juttatásokról, hanem béremelésről is szólt. Így tovább folytatódik a romániai közoktatásban múlt hétfő óta tartó sztrájk.
A szakszervezeteknek tett újabb ajánlatot Nicolae Ciucă miniszterelnök néhány órával korábban a szerdai kormányülésen hozta nyilvánosságra. E szerint csütörtökön sürgősségi rendeletet fogad el a kormány, amellyel havi 1000 lejjel (75 ezer forint) emelik a pedagógusok és 400 lejjel (mintegy 30 ezer forint) az iskolai kisegítő személyzet bruttó bérét, így „megelőlegezve” a 2024-től bevezetendő új bértábla általi béremeléseket.
A jogszabályba a szakszervezetek követelései alapján azt az elvet is belefoglalják, hogy az új közalkalmazotti bértörvényben a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok bérskálája az országos átlagbértől induljon – legalábbis ezt ígérte a miniszterelnök. Ugyanakkor a rendelettel a romániai pedagógusbérek nem azonnal, hanem több lépcsőben, három éven belül fognak az ígért szintre emelkedni: jövőre a jelenlegi és az új törvényben megszabott bérek különbségének mintegy 40 százalékával emelkednek.
A szakszervezeti szövetségek a megyei szervezetekkel folytatott egyeztetés után azonban azt közölték a kormánnyal: a megoldást csak akkor tudják elfogadni, ha a tanárok idén 2000 lejes bruttó béremelést kapnak, a jövő évtől érvényes új közalkalmazotti bértörvény pedig azonnal, nem pedig lépcsőzetesen lép hatályba.
A Nemzeti Liberális Párthoz tartozó kormányfő egyébként együtt vett részt a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon a kormányfői poszt várományosával, Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnökkel. A sztrájk folytatásáról szóló szakszervezeti bejelentés után a kormány felhívást intézett a pedagógusokhoz, hogy szüntessék be a sztrájkot, mivel felelősséggel tartoznak azért, hogy az ország 3 millió diákjának, köztük a 300 ezer nyolcadik, illetve 12. osztályos végzősnek az oktatáshoz fűződő jogai ne sérüljenek.
A munkabeszüntetés a román kormánynak azért is kellemetlen, mert annak vége után akarták volna újrakezdeni a koalíciós tárgyalásokat a kormányfőcseréről.
