Elutasították a bukaresti kormány harmadik ajánlatát is a szakszervezetek, folytatódik a pedagógussztrájk Romániában

A szakszervezetekkel egy országgal odébb a miniszterelnök tárgyal, az érdekvédők ugyanakkor nem fogadták el a lépcsőzetes béremelést.

  • Eduline/MTI

Bár a román kormány szerdai bejelentésében arról beszélt, harmadik, végső ajánlatot tett a pedagógusoknak, a tanügyi szakszervezetek ezt is elutasították, noha ez már nemcsak egyszeri juttatásokról, hanem béremelésről is szólt. Így tovább folytatódik a romániai közoktatásban múlt hétfő óta tartó sztrájk.

A szakszervezeteknek tett újabb ajánlatot Nicolae Ciucă miniszterelnök néhány órával korábban a szerdai kormányülésen hozta nyilvánosságra. E szerint csütörtökön sürgősségi rendeletet fogad el a kormány, amellyel havi 1000 lejjel (75 ezer forint) emelik a pedagógusok és 400 lejjel (mintegy 30 ezer forint) az iskolai kisegítő személyzet bruttó bérét, így „megelőlegezve” a 2024-től bevezetendő új bértábla általi béremeléseket.

A jogszabályba a szakszervezetek követelései alapján azt az elvet is belefoglalják, hogy az új közalkalmazotti bértörvényben a felsőfokú végzettséggel rendelkező pedagógusok bérskálája az országos átlagbértől induljon – legalábbis ezt ígérte a miniszterelnök. Ugyanakkor a rendelettel a romániai pedagógusbérek nem azonnal, hanem több lépcsőben, három éven belül fognak az ígért szintre emelkedni: jövőre a jelenlegi és az új törvényben megszabott bérek különbségének mintegy 40 százalékával emelkednek.

A szakszervezeti szövetségek a megyei szervezetekkel folytatott egyeztetés után azonban azt közölték a kormánnyal: a megoldást csak akkor tudják elfogadni, ha a tanárok idén 2000 lejes bruttó béremelést kapnak, a jövő évtől érvényes új közalkalmazotti bértörvény pedig azonnal, nem pedig lépcsőzetesen lép hatályba.

A Nemzeti Liberális Párthoz tartozó kormányfő egyébként együtt vett részt a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon a kormányfői poszt várományosával, Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnökkel. A sztrájk folytatásáról szóló szakszervezeti bejelentés után a kormány felhívást intézett a pedagógusokhoz, hogy szüntessék be a sztrájkot, mivel felelősséggel tartoznak azért, hogy az ország 3 millió diákjának, köztük a 300 ezer nyolcadik, illetve 12. osztályos végzősnek az oktatáshoz fűződő jogai ne sérüljenek.

A munkabeszüntetés a román kormánynak azért is kellemetlen, mert annak vége után akarták volna újrakezdeni a koalíciós tárgyalásokat a kormányfőcseréről.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.