Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Másfél hete sztrájkolnak a tanárok Romániában és folyamatosak a tárgyalások a kormány, illetve a szakszervezetek között. Most megszülethet a végső megállapodás.
A kormány szerdán bejelentette a tanároknak tett végső ajánlatát: június 1-jétől havi bruttó 1000 lejes béremelést, a szakszervezetek által követelt emeléseket pedig három év alatt fokozatosan hajtják végre. Ez az jelenti, hogy idén az év második felére a kezdő tanárok fizetése 40 százalékkal nő – írta meg a Maszol.ro.
A román kormány csütörtökön sürgősségi rendelettel elfogadja a 2017-es törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi személyzet számára a jövő évi bártábla szerint megállapítandó fizetésemelés előlegét jelenti. A tanügyi kiegítő személyzet számára a fizetésemelés havi bruttó 400 lej lesz.
„Úgy gondolom, hogy ez egy javított változat”
A szakszervezeti vezetők szerint a kormány legújabb ajánlatát meg kell vitatniuk a tagságukkal, és ezt követően döntik el, hogy elfogadják-e az ajánlatot és beszüntetik-e a sztrájkot, de az egyik vezető szerint ez a bejelntés mindenképpen "előrelépés".
A miniszterelnök bejelentette, hogy szerda este folytatódnak a tárgyalások az oktatási szakszervezetek képviselőivel:
„Megállapodtunk abban, hogy a szakszervezeti vezetők elmennek és beszélnek a tanárokkal, a szakszervezeti tagokkal, és bízom benne, hogy megértést tanúsítanak és egyetértenek azzal, hogy a ma megvitatott intézkedések azok, amelyekkel a tanárokat vissza lehet juttatni az osztálytermekbe és a diákokat az iskolapadokba, hogy befejezzék a tanévet. Ma este 19.00 órakor pedig újabb találkozót tartunk. Ami biztos, hogy holnap rendkívüli kormányülést tartunk, amelyen jóváhagyjuk ezt a sürgősségi rendeletet”
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.