Másfél hét alatt kiharcolták a pedagógusok azt, amit Magyarországon évek óta nem sikerül: lesz béremelés Romániában

Másfél hete sztrájkolnak a tanárok Romániában és folyamatosak a tárgyalások a kormány, illetve a szakszervezetek között. Most megszülethet a végső megállapodás.

  • Tornyos Kata

A kormány szerdán bejelentette a tanároknak tett végső ajánlatát: június 1-jétől havi bruttó 1000 lejes béremelést, a szakszervezetek által követelt emeléseket pedig három év alatt fokozatosan hajtják végre. Ez az jelenti, hogy idén az év második felére a kezdő tanárok fizetése 40 százalékkal nő – írta meg a Maszol.ro.

A román kormány csütörtökön sürgősségi rendelettel elfogadja a 2017-es törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi személyzet számára a jövő évi bártábla szerint megállapítandó fizetésemelés előlegét jelenti. A tanügyi kiegítő személyzet számára a fizetésemelés havi bruttó 400 lej lesz.

„Úgy gondolom, hogy ez egy javított változat”

A szakszervezeti vezetők szerint a kormány legújabb ajánlatát meg kell vitatniuk a tagságukkal, és ezt követően döntik el, hogy elfogadják-e az ajánlatot és beszüntetik-e a sztrájkot, de az egyik vezető szerint ez a bejelntés mindenképpen "előrelépés".

A miniszterelnök bejelentette, hogy szerda este folytatódnak a tárgyalások az oktatási szakszervezetek képviselőivel:

„Megállapodtunk abban, hogy a szakszervezeti vezetők elmennek és beszélnek a tanárokkal, a szakszervezeti tagokkal, és bízom benne, hogy megértést tanúsítanak és egyetértenek azzal, hogy a ma megvitatott intézkedések azok, amelyekkel a tanárokat vissza lehet juttatni az osztálytermekbe és a diákokat az iskolapadokba, hogy befejezzék a tanévet. Ma este 19.00 órakor pedig újabb találkozót tartunk. Ami biztos, hogy holnap rendkívüli kormányülést tartunk, amelyen jóváhagyjuk ezt a sürgősségi rendeletet”

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.