„Ez egy ilyen év volt, ahol az ellenzék szemlátomást zászlajára tűzte, hogy az oktatás világában erősíti a feszültségeket és igyekszik a kormány munkáját megnezehíteni” – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Hír TV-ben. Szerinte az oktatási szakértők és vezetők nem örülnek, hogy felerősödtek az oktatásról a politikai viták, mert ez nem kedvez a nyugodt intézményi munkának, de a politika természete, hogy a vitákat parlamentben, utcán megvívja.

„Érdekes, hogy a szakszervezeteink, miközben az elmúlt évtizedben a jelenlegi rendszert támadták, hirtelen, amikor a kormányzat egy új struktúrával áll elő egy törvényjavaslattal, hirtelen az lesz a testtartás, hogy maradjon minden inkább úgy, ahogy most van”

– fogalmazott a státusztörvény tervezetének kritikáiról. Majd azzal folytatta, hogy ezután megkérdezte az érdekvédőktől, hogy kijelentik-e, hogy a jelenlegi rendszer jó, amire nemmel feleltek. (Hogy esetleg a jelenlegi rendszer és a kormány tervei mellett más megoldások is elképzelhetők lennének, az az államtitkár nyilatkozatában nem merült fel.)

Maruzsa szerint a státusztörvény amellett, hogy teljesítményalapú bérezést vezet be, a munkaszervezésben is sok mindent, előnyére változtat meg. „Az iskolai világhoz alakítja a korábbi kjt-s (közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény – a szerk.) általános, minden állami alkalmazottra érvényes szabályozást, ami a szünetekre, szabadságokra vonatkozik” – magyarázta. Arról is beszélt, hogy az új törvény „megteremti a további béremelések alapját”. A beszélgetés egy későbbi pontján erről már úgy fogalmazott, hogy az új keretrendszer „jogszabályváltoztatások nélkül, de nyitva tartja a lehetőségét az uniós pénzek beérkezésével a további béremelésekre”. (A tervezet ugyanis nem tartalmaz semmilyen konkrét garanciát erről a béremelésről.)

Megismételte azt a korábbi ígéretet, hogy hazai állami forrásból évente legalább 10 százalék béremelést adnak és hasonló, vagy nagyobb mértékben egészítik ki uniós forrással.

„Az, hogy pedagógusbérezésre uniós forrást biztosítsunk, nem a magyar kormány kitalációja volt, hanem az Európai Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy az oktatás területén elvárt eredményjavulás érdekében erre a területre is forrásokat allokáljunk abból az uniós pénzből, ami Magyarországnak egyébként jár”

– fogalmazott az államtitkár. Hozzátéve: a források megszerzéséhez teljesít a kormány feltételeket, reformokra is szükség van, amelyeket állítása szerint a státusztörvény javaslata tartalmazza is. „Fizetjük a tíz százalékos béremelést január 1 óta, amit vállaltunk és a törvény benyújtásával a kormány további nemzeti forrásokat mozgósít július 1-től, hiszen a bérsávok alját emeli meg, illetve a hátrányos helyzetű települések körében további 20 százalékos béremelést rögzít” – jelentette ki, hozzátéve, további előrelépésre a „többleterőforrások” megérkezésével lesz lehetőség. (Egyébként az, hogy ez a béremelés csak júliustól indul el, szintén meglepte az érdekvédőket.)

„Ha bárki összeveti a március 2-án közzétett tervezetet és a most az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatot, látja, hogy rengeteg változás van benne. 58 nagy témakörről szól, 34 területen változtattunk érdemben, különböző partnerek javaslatára vagy akár saját megfontolásból”

– jelentette ki, arra azonban nem tért ki, hogy húsznál több ponton a szakszervezetek számára is korábbról ismeretlen részek kerültek bele. A műsorvezetőnek arra a kérdésére, mik voltak a szakmai szervezetek ellenvetései, de erre konkrétan csak azt említette, hogy többek szerint vissza kellene vonni, aminek kapcsán ismét oda futtatta ki a gondolatmenetét, hogy ezzel szemben az eddigi rendszert sem tartották jónak. Maruzsa azt említette még, szeretnék, hogy olyan juttatások, mint a pedagógusigazolvány és a jubileumi jutalom ne csak az állami intézményekben tanítóknak járjanak.

(Kiemelt kép: MTI/Bodnár Boglárka)