Sharan Burrow szerint a kormány elutasító magatartása a hiba receptje.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség tájékoztatta a nemzetközi szövetséget a magyar oktatás állapotáról, valamint a közelmúltban kialakult tüntetési hullámról. Elmondták azt is, hogy az összes magyar szakszervezeti szövetségekkel együtt támogatják, hogy az oktatásnak megfelelő finanszírozást kell kapnia.
A kormány oktatási rendszert központosító, és egyéb intézkedései általános zavarokhoz, az iskolák alapvető ellátásának hiányához vezettek, túlterhelve a pedagógusokat és a diákokat.
- írják közleményükben. Hozzátették, hogy a sztrákktörvény miatt "érdemben meg van tagadva a sztrájk joga" a tanároktól, eközben fokozatosan nő a március 30-ra megszervezett tiltakozás támogatottsága - ezt csak polgári engedetlenség formájában tudják megtartani. A MASZSZ szerint országszerte erősödik a szakszervezeti tisztségviselők megfélemlítése, a munkáltatók részéről nő a szakszervezet ellenes fellépés.
A tájékoztatás követően levelet írt Orbán Viktornak a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, Sharan Burrow:
A kormány elutasító magatartása, hogy együttműködjön a pedagógusokkal és a szociális párbeszéd megtagadása egyértelműen a hiba receptje. Az oktatási szektor hatalmas problémái egy mélyebb, rossz társadalmi közérzet tünetei, az egész ország munkavállalóit érintve. A munkavállalói, és más polgári szabadságjogok korlátozása helyett a kormánynak irányt kellene váltania és nyílt, konstruktív párbeszédet kezdenie.
Kapcsolódó cikkeink |
| Erődemonstráció: A legnagyobb szakszervezetek is beálltak a tanárok mögéA PSZ előkészíti a sztrájkot: már mérik, hányan vennének részt benne |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
