Balog Zoltán nem mond le, csak ha Orbán úgy akarja

Az emberi erőforrások minisztere megegyezést szeretne a köznevelés kérdéseiben, ebben az ő felelősségük, hogy mindenkivel beszéljenek, aki javítani akar a köznevelés rendszerén, a felhalmozódott hibákon, de nem eresztenek a Köznevelési kerekasztalból.

  • eduline/mti
MTI

A miniszter hangsúlyozta ATV Szabad szemmel című pénteki műsorában elmondta, hogy köznevelési kerekasztal az, ahol van értelme dolgozni, itt már komoly eredmények születtek. Javasolta, hogy mindenki vegyen részt a kerekasztal munkájában.

Nem olyan ügyről van szó, amelyet egyik napról a másikra lehetne megoldani, de mindenkivel hajlandók tárgyalni - mondta, egyúttal türelmet kért. Hozzátette, hogy vannak még olyanok, akiknek van mondanivalójuk az ügyben, ezért mindenkit várnak, akik valóban javítani akarnak a helyzeten - utalt a sztrájkolóra és a tiltakozó civilekre.

A tárcavezető hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a sztrájkbizottság által megfogalmazott 25 pontból 20 esetében már sikerült megállapodni, és sajnálja, hogy "kockáztatják ezeket az eredményeket". A kérdéses pontok egy része bérügyeket érint, ezekben "nem tudunk továbbmenni, ez a probléma", hiszen ehhez plusz 50 milliárd forint kellene, és "ez most nem megy" - fogalmazott. Mikor a miniszter "bérügyeket" említ, fontos hozzátenni, hogy a tanárok nem a saját béremelésükért tiltakoznak - ezt Galló Istvánné, a PSZ elnöke többször hangsúlyozta -, hanem azon iskolai, nem pedagógus dolgozók bérén szeretnének javítani, akik lassan egy évtizede nem részesültek emelésben.

Balog Zoltán vélte, a pedagógusok munkateher-csökkentésébe sem tudnak belemenni, mert az OECD- és más nemzetközi felmérések alapján a magyar pedagógusok óraterhelése így is az egyik legalacsonyabb az EU-ban, és "ennél lejjebb nem fogunk tudni menni". A szakszervezetek korábban kiemelték, hogy az órákat és az egyéb feladatokat olyan további munkák, például adminisztráció terheli, amely együtt jóval meghaladja a 40 órás munkahetet, otthon és hétvégén is dolgoznak a pedagógusok.

Arról is beszélt, hogy eddig még egyetlen önkormányzat sem kérte, hogy adják vissza az iskolákat. A korábbi rendszer működésképtelen volt, hiszen az önkormányzatok nagy adósságokat halmoztak fel, és ha a fenntartó fizetésképtelen, akkor az iskolák is - tette hozzá. A 21. században ráadásul nem működhet úgy egy intézmény, hogy ne legyen külső minőségi kontroll, ezért hozták be a szakfelügyeletet, a minősítést, és ehhez egységes fenntartó kell - magyarázta.

Balog Zoltán azt is elmondta, hogy a háttérintézményekkel kapcsolatos döntés célja a bürokrácia-csökkentés, és még nincs végleges döntés - utalva a tankönyvkiadásért felelős Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megszüntetésére.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.