Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Megjelent a csütörtöki Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely rendezi, hogy ki gyakorolja az állami alapítói jogokat a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) felett. A döntés értelmében a magyar állam nevében kizárólagosan az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit gyakorolja ezeket a jogokat valamennyi egyetemfenntartó kekva esetében.

A határozat azt is rögzíti, hogy a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felett a közlekedési és beruházási miniszter, Vitézy Dávid gyakorolja az alapítói jogokat.

Ahogy korábban megírtuk, a hét elején a kormány kijelölte a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó KEKVA-k új állami alapítói joggyakorlóit. Akkor még az szerepelt a határozatban, hogy Lannert Judit gyakorolja a Közép-európai Oktatási Alapítvány alapítói jogait.

Ezt módosította a csütörtöki Magyar Közlöny azzal, hogy a Közép-európai Oktatási Alapítvány alapítói jogai Vitézy Dávidhoz kerültek át. A módosítást a kormány nem indokolta meg, a HVG ugyanakkor azt írja, valószínűleg az állhat a háttérben, hogy a Közép-európai Oktatási Alapítványhoz kapcsolódó, a Lipótmező területére tervezett nemzetközi bentlakásos elitiskola végül nem épült meg, és a kormánynak talán más a célja azzal a hellyel, ahová épült volna. A beruházás előkészítésére ugyan több mint egymilliárd forintot fordítottak, az építkezés azonban el sem kezdődött, így elképzelhető, hogy a kormánynak más tervei vannak a területtel.

Lépésről lépésre írta le a kormány, hogyan fognak megszűnni a kekvák

Először a nem felsőoktatási kekvák megszüntetését készítik elő, aztán egy éven át alakítják át az egyetemeket fenntartó alapítványok működését, végül 2027. augusztus 1-jével ezek is megszűnnek. A kormány részletes közleményben ismertette az alapítványi rendszer átalakításának menetrendjét.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.