A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.
Megjelent a csütörtöki Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely rendezi, hogy ki gyakorolja az állami alapítói jogokat a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) felett. A döntés értelmében a magyar állam nevében kizárólagosan az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit gyakorolja ezeket a jogokat valamennyi egyetemfenntartó kekva esetében.
A határozat azt is rögzíti, hogy a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felett a közlekedési és beruházási miniszter, Vitézy Dávid gyakorolja az alapítói jogokat.
Ahogy korábban megírtuk, a hét elején a kormány kijelölte a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó KEKVA-k új állami alapítói joggyakorlóit. Akkor még az szerepelt a határozatban, hogy Lannert Judit gyakorolja a Közép-európai Oktatási Alapítvány alapítói jogait.
Ezt módosította a csütörtöki Magyar Közlöny azzal, hogy a Közép-európai Oktatási Alapítvány alapítói jogai Vitézy Dávidhoz kerültek át. A módosítást a kormány nem indokolta meg, a HVG ugyanakkor azt írja, valószínűleg az állhat a háttérben, hogy a Közép-európai Oktatási Alapítványhoz kapcsolódó, a Lipótmező területére tervezett nemzetközi bentlakásos elitiskola végül nem épült meg, és a kormánynak talán más a célja azzal a hellyel, ahová épült volna. A beruházás előkészítésére ugyan több mint egymilliárd forintot fordítottak, az építkezés azonban el sem kezdődött, így elképzelhető, hogy a kormánynak más tervei vannak a területtel.
Először a nem felsőoktatási kekvák megszüntetését készítik elő, aztán egy éven át alakítják át az egyetemeket fenntartó alapítványok működését, végül 2027. augusztus 1-jével ezek is megszűnnek. A kormány részletes közleményben ismertette az alapítványi rendszer átalakításának menetrendjét.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
