A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.
Megjelent a csütörtöki Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely rendezi, hogy ki gyakorolja az állami alapítói jogokat a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) felett. A döntés értelmében a magyar állam nevében kizárólagosan az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit gyakorolja ezeket a jogokat valamennyi egyetemfenntartó kekva esetében.
A határozat azt is rögzíti, hogy a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felett a közlekedési és beruházási miniszter, Vitézy Dávid gyakorolja az alapítói jogokat.
Ahogy korábban megírtuk, a hét elején a kormány kijelölte a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó KEKVA-k új állami alapítói joggyakorlóit. Akkor még az szerepelt a határozatban, hogy Lannert Judit gyakorolja a Közép-európai Oktatási Alapítvány alapítói jogait.
Ezt módosította a csütörtöki Magyar Közlöny azzal, hogy a Közép-európai Oktatási Alapítvány alapítói jogai Vitézy Dávidhoz kerültek át. A módosítást a kormány nem indokolta meg, a HVG ugyanakkor azt írja, valószínűleg az állhat a háttérben, hogy a Közép-európai Oktatási Alapítványhoz kapcsolódó, a Lipótmező területére tervezett nemzetközi bentlakásos elitiskola végül nem épült meg, és a kormánynak talán más a célja azzal a hellyel, ahová épült volna. A beruházás előkészítésére ugyan több mint egymilliárd forintot fordítottak, az építkezés azonban el sem kezdődött, így elképzelhető, hogy a kormánynak más tervei vannak a területtel.
Először a nem felsőoktatási kekvák megszüntetését készítik elő, aztán egy éven át alakítják át az egyetemeket fenntartó alapítványok működését, végül 2027. augusztus 1-jével ezek is megszűnnek. A kormány részletes közleményben ismertette az alapítványi rendszer átalakításának menetrendjét.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett.
