A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok 98 százaléka lecserélődött a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál – derül ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium augusztus 28-i közleményéből.
A tárca közölte, hogy a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok újraválasztására kiírt pályázatra a rövid határidő ellenére több mint 1200 jelentkezés érkezett. Ezek közül 660 felelt meg a pályázati kiírás tartalmi és formai követelményeinek. A kiválasztási folyamat végén összesen 168 szabad kuratóriumi és felügyelőbizottsági hely betöltéséről döntöttek. A minisztérium közlése szerint ezzel a tagság 98 százaléka lecserélődött.
A feltételeknek megfelelő pályázatokat a minisztérium megküldte az érintett egyetemek szenátusainak, amelyek véleményezhették a jelölteket. A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokról ezt követően, az egyetemi szenátusok véleményét és az Állami Számvevőszék feddhetetlenségi, függetlenségi és pártatlansági vizsgálatának eredményét is figyelembe véve az alapítói jogokat gyakorló miniszter hozta meg a végső döntést.
A kijelölt kuratóriumi tagok összeférhetetlenségét az Integritás Hatóság vizsgálja. A minisztérium szerint a kiválasztásnál arra is törekedtek, hogy a testületekben a felsőoktatási szereplők mellett jogi és pénzügyi kompetenciával rendelkező tagok is helyet kapjanak.
Folyik a rendszer felszámolása
A személycserékkel párhuzamosan már a kekva-rendszer felszámolása is zajlik. A minisztérium közlése szerint folyamatban van a megszüntetés előtt álló alapítványok alapító okiratainak módosítása. Ennek célja, hogy a kuratóriumok jogköreit a törvényben meghatározott minimumra szűkítsék. Több döntéshez az alapítói jogok gyakorlójának jóváhagyására lesz szükség, a legfontosabb döntési jogosultságok pedig visszakerülnek az alapítói jogok gyakorlójához.
Az új kuratóriumok egyik legfontosabb feladata az alapítványok átvilágításához szükséges adatszolgáltatás biztosítása, illetve a kekva-alapítványok megszüntetésével kapcsolatos teendők elvégzése lesz.
Október végéig az egyetemek működését is átalakítják
Nemcsak az alapítványok, hanem az általuk fenntartott felsőoktatási intézmények működését szabályozó dokumentumokat is felülvizsgálják.
A minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg az egyetemek alapító okiratainak, valamint szervezeti és működési szabályzatainak áttekintése zajlik. A cél az, hogy az intézmények működése 2026. október 31-ig teljes egészében megfeleljen az új jogszabályi előírásoknak, és biztosítsák az akadémiai szabadság érvényesülését.
A tárca szerint a jövőben az egyetemek nagyobb szakmai és intézményi önállóságot kaphatnak, miközben egyértelműbb felelősségi és elszámoltathatósági szabályok vonatkoznának rájuk.
A KEKVA-rendszer felszámolása után új egyetemi modellt alakítanának ki. Kiemelték, hogy ennek érdekében
a minisztérium egyeztetéseket folytat oktatókkal, hallgatókkal és az oktatást, kutatást támogató egyetemi polgárokkal. A minisztérium emellett folyamatos párbeszédet folytat a felsőoktatási intézményekkel, az érintett szakszervezetekkel, a hallgatói önkormányzatokkal és felsőoktatási szakértőkkel is. A cél, hogy az új felsőoktatási stratégia és az azt megalapozó szabályozás a felsőoktatási közösség tapasztalataira és javaslataira épüljön.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszterelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek, és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
