Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszterelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek, és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
Magyar Péter videóüzenetben közölte, hogy a Miniszterelnökség tájékoztatta a három közérdekű vagyonkezelő alapítványt a változásokról. „A feladataikat augusztus 31-től a magyar állam veszi át. Ez azt jelenti, hogy a mostani formában nincs lehetőségük a további működésre” – fogalmazott a miniszterelnök.
Magyar ugyanakkor kiemelte, hogy ez nem jelenti az érintett szervezetek tevékenységének betiltását. Mint mondta, „senki nem tiltja meg az érintett alapítványoknak, hogy a jövőben más formában folytassák azt a munkát, amelyet fontosnak tartanak”.
Szabadon szerveződhetnek, gyűjthetnek támogatást, működtethetnek programokat. Ami most véget ér, az a különleges kekva-státusz és az ehhez kapcsolódó állami vagyon feletti rendelkezés és az állami finanszírozás.
A miniszterelnök a döntést azzal indokolta, hogy az Orbán-kormány jelentős állami vagyont és közfeladatokat szervezett ki közérdekű vagyonkezelő alapítványokba. Magyar szerint ezzel olyan struktúra jött létre, amelyben a közvagyon feletti társadalmi ellenőrzés korlátozottá vált.
„Úgy próbálták közvagyonnal együtt bebetonozni a saját rendszerüket, hogy egy kormányváltás után is ők dönthessenek arról, mi történik azzal, ami valójában a magyar embereké” – mondta.
A miniszterelnök az MCC példáján keresztül érzékeltette az érintett vagyon nagyságát. Felidézte, hogy az intézmény alapítványa megkapta a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, valamint – Magyar közlése szerint – 2020-ban több mint 130 milliárd forint közpénzt és számos értékes állami ingatlant.
Magyar a másik két alapítvány állami finanszírozásáról is beszélt. Állítása szerint a Batthyány Lajos Alapítvány 2022 és 2026 között közel 66 milliárd forint állami támogatást kapott, míg a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány ugyanebben az ötéves időszakban közel 25 milliárd forint közpénzhez jutott. Hozzátette, hogy a Kék Bolygóhoz kapcsolódó klímavédelmi tőkealap számára korábban további 10 milliárd forint költségvetési forrást biztosítottak. A miniszterelnök az alapítványokat „az ország legnagyobb fideszes kifizetőhelyeinek” nevezte.
Kitért az alapítványok vezetésére és támogatott szervezeteire is. Felidézte, hogy az MCC kuratóriumát Orbán Balázs, Orbán Viktor korábbi politikai igazgatója és a Fidesz 2026-os kampányfőnöke vezette, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke pedig Áder János volt köztársasági elnök volt. A Batthyány Lajos Alapítványról azt mondta, hogy milliárdokkal finanszírozta többek között az Alapjogokért Központot és a Danube Institute-ot.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a változtatással nem kívánják felszámolni azokat a tevékenységeket, amelyeket a kormány értékesnek tart. Úgy fogalmazott:
Ami érték, azt megőrizzük. A valódi oktatási, kutatási feladatokat, a klímavédelmi, kulturális és közösségi programokat továbbvisszük. A korrupcióra alkalmas szerkezetet viszont felszámoljuk.
Az MCC vezetése korábban azt hangsúlyozta, hogy az alapítványi forma megszüntetése nem jelenti a tehetséggondozó programok végét. Az intézmény akkor azt közölte, hogy együttműködik a kormánnyal a működés zökkenőmentes folytatása érdekében, és abban bízik, hogy képzései, kutatásai és nemzetközi ösztöndíjprogramjai is folytatódhatnak.
Magyar Péter mostani bejelentése szerint az értékesnek ítélt tevékenységeket az állam is továbbvinné. „Ami érték, azt megőrizzük. A valódi oktatási, kutatási feladatokat, a klímavédelmi, kulturális és közösségi programokat továbbvisszük” – fogalmazott a miniszterelnök.
Részvények, luxusingatlanok és hatalmas osztalékok – több száz milliárdos vagyon kerülhet vissza az államhoz, ha megvalósul a Tisza Párt terve. Az MCC azonban már készül az új tanévre: felsősök, középiskolások és egyetemisták jelentkezhetnek a képzéseikre.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
