Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszterelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek, és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
Magyar Péter videóüzenetben közölte, hogy a Miniszterelnökség tájékoztatta a három közérdekű vagyonkezelő alapítványt a változásokról. „A feladataikat augusztus 31-től a magyar állam veszi át. Ez azt jelenti, hogy a mostani formában nincs lehetőségük a további működésre” – fogalmazott a miniszterelnök.
Magyar ugyanakkor kiemelte, hogy ez nem jelenti az érintett szervezetek tevékenységének betiltását. Mint mondta, „senki nem tiltja meg az érintett alapítványoknak, hogy a jövőben más formában folytassák azt a munkát, amelyet fontosnak tartanak”.
Szabadon szerveződhetnek, gyűjthetnek támogatást, működtethetnek programokat. Ami most véget ér, az a különleges kekva-státusz és az ehhez kapcsolódó állami vagyon feletti rendelkezés és az állami finanszírozás.
A miniszterelnök a döntést azzal indokolta, hogy az Orbán-kormány jelentős állami vagyont és közfeladatokat szervezett ki közérdekű vagyonkezelő alapítványokba. Magyar szerint ezzel olyan struktúra jött létre, amelyben a közvagyon feletti társadalmi ellenőrzés korlátozottá vált.
„Úgy próbálták közvagyonnal együtt bebetonozni a saját rendszerüket, hogy egy kormányváltás után is ők dönthessenek arról, mi történik azzal, ami valójában a magyar embereké” – mondta.
A miniszterelnök az MCC példáján keresztül érzékeltette az érintett vagyon nagyságát. Felidézte, hogy az intézmény alapítványa megkapta a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, valamint – Magyar közlése szerint – 2020-ban több mint 130 milliárd forint közpénzt és számos értékes állami ingatlant.
Magyar a másik két alapítvány állami finanszírozásáról is beszélt. Állítása szerint a Batthyány Lajos Alapítvány 2022 és 2026 között közel 66 milliárd forint állami támogatást kapott, míg a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány ugyanebben az ötéves időszakban közel 25 milliárd forint közpénzhez jutott. Hozzátette, hogy a Kék Bolygóhoz kapcsolódó klímavédelmi tőkealap számára korábban további 10 milliárd forint költségvetési forrást biztosítottak. A miniszterelnök az alapítványokat „az ország legnagyobb fideszes kifizetőhelyeinek” nevezte.
Kitért az alapítványok vezetésére és támogatott szervezeteire is. Felidézte, hogy az MCC kuratóriumát Orbán Balázs, Orbán Viktor korábbi politikai igazgatója és a Fidesz 2026-os kampányfőnöke vezette, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke pedig Áder János volt köztársasági elnök volt. A Batthyány Lajos Alapítványról azt mondta, hogy milliárdokkal finanszírozta többek között az Alapjogokért Központot és a Danube Institute-ot.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a változtatással nem kívánják felszámolni azokat a tevékenységeket, amelyeket a kormány értékesnek tart. Úgy fogalmazott:
Ami érték, azt megőrizzük. A valódi oktatási, kutatási feladatokat, a klímavédelmi, kulturális és közösségi programokat továbbvisszük. A korrupcióra alkalmas szerkezetet viszont felszámoljuk.
https://www.facebook.com/reel/2238232536718256/
Az MCC vezetése korábban azt hangsúlyozta, hogy az alapítványi forma megszüntetése nem jelenti a tehetséggondozó programok végét. Az intézmény akkor azt közölte, hogy együttműködik a kormánnyal a működés zökkenőmentes folytatása érdekében, és abban bízik, hogy képzései, kutatásai és nemzetközi ösztöndíjprogramjai is folytatódhatnak.
Magyar Péter mostani bejelentése szerint az értékesnek ítélt tevékenységeket az állam is továbbvinné. „Ami érték, azt megőrizzük. A valódi oktatási, kutatási feladatokat, a klímavédelmi, kulturális és közösségi programokat továbbvisszük” – fogalmazott a miniszterelnök.
Részvények, luxusingatlanok és hatalmas osztalékok – több száz milliárdos vagyon kerülhet vissza az államhoz, ha megvalósul a Tisza Párt terve. Az MCC azonban már készül az új tanévre: felsősök, középiskolások és egyetemisták jelentkezhetnek a képzéseikre.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
