Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A nyilvánosnak indult ülést gyorsan zárttá alakították és így döntöttek arról, hogy négy kutatóközpont a HUN-REN-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerüljön.
Nagy többséggel megszavazta az ELTE szenátusa a HUN-REN négy társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpontjának az egyetemhez csatolását hétfőn. Augusztus 1-től tehát a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont is az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez fog tartozni - számolt be róla a 444.
Mindezt annak ellenére, hogy korábban tiltakozását fejezte ki a Magyar Tudományos Akadémia - amiről a kormány 2019-ben választotta le a legnagyobb magyar kutatóhálózatot, az ELTE polgárai petíciót indítottak az átszervezés ellen, ami szerintük súlyosan sérti az egyetem autonómiáját, valamit a tudomány szabadságát, és magán az ülésen is részt vettek tiltakozók, akik NEM feliratú táblákkal próbáltak hatni a szenátusra.
A 444 úgy tudja, a tiltakozók többnyire kutatók és az ELTE polgárai voltak, akiktől az egyetem vezetése megijed; az egyik szenátusi tag például azt mondta, fizikailag fenyegetve érzi magát a demonstrálóktól, akiknek a kilétét megpróbálták kideríteni. Miután az ülés nyilvánossága miatt ezt nem sikerült megtudni, a szenátus zárt ülést rendelt el, a tiltakozókat kiküldték és csak ezt követően döntöttek a kutatóközpontok átvételéről. Úgy tudni, 40 szenátusi tag közül mindössze négyen szavaztak az átvétel ellen.
Darázs Lénárd, az egyetem augusztus 1-jén hivatalba lépő rektora egyébként korábban a Telexnek azt mondta; az ELTE nem bekebelezni, hanem megmenteni szeretné a HUN-REN-ből kirakott kutatóintézeteket, amik a tervezet szerint közvetlen rektori irányítás alatt fognak működni, függetlenül a karoktól, és a HUN-REN-től átkerülő oktatók - szemben az egyetem kari dolgozóival - nem lesznek közalkalmazottak.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hétfőn a közösségi médiában jogellenesnek, törvénybe ütközőnek nevezte a kutatóközpontok egyetemhez való csatolását, mert szerintük "az ELTE létszáma egynegyedével nőne, a mintegy 1200 új dolgozó azonban az egyetem másodrangú polgárává válna, arányos szenátusi képviselet és közalkalmazotti jogviszony nélkül."
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma álláspontja az ELTE vezetőinek szenátusi előterjesztéseirőlAz ELTE 2025. július 7-én...
Posted by Akadémiai Dolgozók Fóruma on Sunday, July 6, 2025
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.