Idén is csak négy magyar egyetem szerepel az egyik legnevesebb rangsorban; szinte semmi sem változott tavalyhoz képest

Továbbra is a Szegedi Tudományegyetem a legjobb magyar intézmény az ARWU szerint.

  • Székács Linda

Idén is a Szegedi Tudományegyetem lett a legjobb helyezést elért magyar felsőoktatási intézmény a frissen publikált sanghaji egyetemi rangsorban (ARWU), ami tavalyhoz hasonlóan idén is a 401-500. helyet szerezte meg.

A 2025-ös lista tulajdonképpen semmit sem változott a 2024-es rangsorhoz képest. A 401-500. helyen álló SZTE-t idén is

  • az ELTE követi az 501-600. helyen, majd
  • a Semmelweis Egyetem a 601-700. kategóriában,
  • majd a BME a 801-900. helyen.

Mindössze a - maximális 100 pontból - elért pontszámuk változott valamelyest, de nem olyan mértékben, hogy az változást jelentsen a kategóriákban.

A rangsort egyébként 2003-ban publikálták először. Ebben évente a világ 2005 legkiválóbb felsőoktatási intézményét listázzák többek között olyan szempontok szerint, mint a(z)

  • oktatás minősége,
  • Nobel-díjas alumnik
  • publikációk idézettsége,
  • a Natura és a Science folyóiratokban publikált cikkek száma.

A 2025-ös rangsor elejét egyébként idén is amerikai és brit egyetemek uralják. Az első a Harvard lett, amit a Stanford, az MIT, a Cambridge és a Berkeley követ a top 5-ben.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.