Egy új társasjáték született az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, amely a hátrányos helyzetű, lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalokat segíti abban, hogy bátran tervezzék a jövőjüket.
Az ötlet még az ELTE BGGYK Tudományos Diákköri közösségében indult, és hosszú évek munkájával formálódott kész játékká: a csapat kidolgozta a szakmai hátteret, megtervezte a játékot, elkészítette a grafikát, tesztelte a működését, majd egy részletes módszertani útmutatót is írt hozzá.
2024-ben közel 120 iskolában indult komplex kivizsgálás a magas lemorzsolódási szint miatt
Az „Előrelépés: életút-támogató pályaorientációs társasjáték és módszertan” célja, hogy a 12–16 évesek játékos formában próbálhassák ki, milyen döntések és életutak várhatnak rájuk, és milyen következményekkel járhatnak választásaik. Így biztonságos környezetben kísérletezhetnek, és újra meg újra megtervezhetik a saját jövőjüket.
A játék nemcsak a diákokat szólítja meg, hanem a pedagógusokat és mentorokat is segíti: módszertani útmutatóval és kiegészítő játékokkal támogatja az iskolai pályaorientációs órákat, a pedagógiai szakszolgálatok munkáját, de a gyermekvédelemben és civil programokban is használható.
A projekt Gloviczki Sarolta és dr. Vass Dorottea vezetésével valósult meg, és számos szakmai közösség segítette az útját – többek között a kar oktatói, az Általános Gyógypedagógiai Intézet munkatársai, a Tudományos Diákkör hallgatói, az ELTE Innovációs Központja és a Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
