Május 27-ig lehetett véleményezni azt a Pintér Sándor nevéhez kötődő jogszabályt, amely ellehetetlenítené a tanodák működését. Ha a rendeletet elfogadják több ezer, nagyrészt hátrányos helyzetű diák kerülne nehéz helyzetbe
Iskola után irány a tanoda. Ez egy átlagos családban élő gyereknek furcsának tűnhet, viszont egy hátrányos helyzetűnek esélyt jelenthet egy jobb életre. Ugyanis a tanoda "a személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújt, amelyet a közoktatási rendszerben kevésbé sikeres, a társadalmi perifériára szoruló gyerekek és fiatalok korlátozottan vagy egyáltalán nem érhetnek el."
Ez a gyakorlatban egy olyan intézmény, ahol például segítenek ezeknek a gyerekeknek a tanulásban, a pályaválasztásban, de ha arra van szükség, akkor a digitális kompetenciáikat fejlesztik vagy kulturális és sportprogramokat szerveznek nekik az ott dolgozó pedagógusok, szociális munkások.
Többségük általános iskolás
A KSH adatai szerint 2023-ban az államilag támogatott 180 tanodában 590-en dolgoztak, a programban pedig 1828 alsós, 2826 felsős és 755 középiskolás vett részt. Vagyis ebből is látszik, hogy a tanodába járó diákok többsége általános iskolás.
Ehhez képest a Belügyminisztérium tervezete szerint ha a tanoda rendszeres igénybevevőinek száma 20 és 24 fő között van, akkor a tanodát rendszeresen igénybe vevő diákok közül legalább kettőnek, míg a 24 fő feletti tanodák esetében minimum három tanulónak kell középiskolába járnia.
A tanodákat hálózatba tömörítő szervezet, a TanodaPlatform 2025-ös áprilisi jelentéséből kiderült, hogy a kormányzat ez a számot 2026. szeptemberétől négyre, illetve a nagyobb tanodák esetében nyolcara emelné.
"A változtatás mögött rejlő jobbító szándékban nem kételkedünk, és középiskolások tanodai támogatása természetesen segíthet a lemorzsolódásuk elleni küzdelemben. Fontos megjegyezni, hogy a magyarországi lemorzsolódási adatok nyilvánvalóan meghatározó kapcsolatban állnak többek között az iskolarendszer egészét érintő szegregációval, valamint a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentésével, vagyis rendszerszintű változások eléréséhez e területeken kellene elsősorban változtatni" - olvasható a jelentésben, amely szerint a tanodába járó középiskolások számának meghatározása "mind elméleti, mind gyakorlati szempontból vitatható, és súlyos, várhatóan a célokkal ellentétes következményekhez vezet".
Ugyanis a tanodák egy részét lehetetlen feladat elé állítja, amiket ezek az intézmények nem tudnak teljesíteni, ezért be kell zárniuk.
Nem juthat annyi idő a kisebbekre
A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében is azt emelte ki, hogy a tanodák nagy része általános iskolásokkal foglalkozik, ebből fakadóan a módszertan, az önkéntesek és a munkatársak tudása is ehhez a korcsoporthoz igazodik, amiket a középiskolásoknál nem feltétlen lehet alkalmazni.
Senkinek se jutna eszébe egy rosszul számoló szakképző iskolást beültetni a második osztályosok közé és rábízni a tanító nénire.
- írták.
Arról nem is beszélve, hogy ezek a tanodák nagyrészt olyan településen működnek, ahol nincsen középiskola. A leterhelt, a napok nagy részét iskolában töltő, gyakran kollégista középiskolások emiatt nem tudnak egy másik faluban vagy városban részt venni a foglalkozásokon, vagyis ezek a tanodák az előírásnak akármennyire is szeretnék, nem tudnak majd megfelelni. De arra is lehet példa, hogy a fennmaradás érdekében a tanodák kevésbé veszélyeztetett középiskolásokat vonnak be.
A CKP kiemelte, egy hosszabb folyamat az, hogy egy diáknál elérjék, hogy folyamatosan járjon a tanodába, ezért minél korábban kapcsolódik be a rendszerbe, annál kisebb a lemorzsolódás esélye.
A középiskolások arányának emelése a tanodákban azonos finanszírozási feltételek és létszámmaximum mellett azt eredményezj, hogy a fiatalabb tanulókból kevesebben vesznek részt a jövőben a tanodaprogramokban – esetleg már benn lévő tanulókkal sem tudnak tovább foglalkozni- , vagyis a hatékony korai beavatkozás lehetősége csökkeni fog.
- fejtették ki.
A TanodaPlatform szerint a tanodák jelenleg is alulfinanszírozottak, de ahhoz, hogy a középiskolásokkal érdemben tudjanak foglalkozni, többek között több forrásra és hosszabb átállási időre lenne szükség. Ezen kívül többek között szeretnék, ha a középiskolások arányának növeléséről a tanodák maguk dönthetnének, és tanodaprogramba az 5 éves kor feletti ovisok is bekerülhetnének, hogy nekik ezzel könnyítsék meg iskolaválasztást, valamint az óvoda és az iskola közötti átmenetet.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
