Októberben és novemberben pedig még 25 intézményt fognak átfogóan kivizsgálni, ugyan ezekből az okokból kifolyólag.
Tavaly óta megduplázódott azoknak a köznevelési intézményeknek a száma, ahol az Oktatási Hivatalnak vizsgálatokat kellett indítania a gyenge kompetenciamérési eredmények és a magas lemorzsolódási szint miatt – tudta meg a Népszava.hu.
Az ilyen fajta ellenőrzések 2022 májusában indultak, miután a kormány egy rendeletmódosítással bővítette ki az iskolai ellenőrzések típusait. Az OH szakértői bizottságának, akár külsős szakértők bevonásával akkor kell átfogó vizsgálatot indítania,
Az OH továbbá azt is közölte, hogy
A Hivatal, a lap további érdeklődésére azt is közölte, hogy eddig 15 intézmény esetében indult utóellenőrzés, aminek a során megállapították, hogy az intézmények az intézkedési tervben foglaltakat jellemzően végrehajtják, a célok 4 intézményben részben, 2 esetében nem valósultak meg.
Korábban a komplex ellenőrzések elindulását sok szakértő és szakmai szervezet is kritizálta, mivel a teljes felelősséget a magoldással kapcsolatban, az iskolákra hárítja a Hivatal. Az igazgatóknak kell intézkedési tervet kidolgozniuk és végrehajtaniuk a tanulói lemorzsolódás, vagyis a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében is, pedig az okok rendszerint túlmutatnak az iskola határain.
A KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint, amivel korábban az Eduline-on is átfogóan foglalkoztunk, a korai iskolaelhagyók (azok a 18-24 évesek, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van és nem vesznek részt semmilyen képzésben) aránya Magyarországon 11,6 százalék volt 2023-ban, ami a negyedik legmagasabb arány az Európai Unióban.
Nem csak a konkrét iskolaelhagyók aránya magas, hanem a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya is. A 2023/2024-es tanév második félévében nagyjából 19,3 ezer, a köznevelésben tanuló diák volt kitéve a lemorzsolódás veszélyének. Ez a szám pedig nem tartalmazza a szakképzésben tanulók adatait. Persze a lemorzsolódások mögött rendszerint a nehéz családi körülmények, szociális és gazdasági gondok, illetve személyes problémák is szerepet játszanak a tanulási nehézségek mellett.
A KSH egy korábbi elemzésében azt is elismerte, hogy a kedvezőtlen folyamatok összefüggésbe hozhatók azzal, hogy 2012-ben a tanköteles kor 18-ról 16 évre csökkent.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
