Az OECD országai közül Magyarországon a legmagasabb az iskolaelhagyók aránya.
A 2012-es iskolakötelezettség leszállításának hatására az iskolát korán elhagyók nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, cserébe megnőtt a szegények között a leányanyák száma – állítja egy friss, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent tanulmány, amit a G7 ismertetett.
Annak eredményeképpen, hogy az iskolakötelezettség módosítását bevezették 2012-ben, már nem kötelezhetőek a diákok az érettségi megszerzésére. Emiatt az elmúlt 15 évben az OECD országai közül Magyarországon nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya.
Amíg 2005-ben ez az arány csak enyhén volt magas, addig mostanra már a uniós és V4-es viszonylatban is nagyon magassá vált.
2005 és 2021 között 5 százalékponttal, 8-ról 13 százalékra nőtt az iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ami egyedülálló jelenség az OECD-országok között.
Anyagilag is megéri továbbtanulni
A továbbtanulás minden felmérés szerint kifizetődő lenne, ugyanis sokkal könnyebben találnak munkát azok, akik magasabb képzettséggel rendelkeznek. A csak 8 általánost végzettek átlagkeresetéhez képest az érettségizettek vagy szakképesített munkások 30 százalékkal keresnek többet.
A problémát azonban a korhatár korábbi visszaállítása sem oldaná meg, mivel az előző, 18 éves korig tartó iskolakötelezettség sem tudta növelni a középfokú végzettséghez jutás esélyét. Az iskolakötelezettség 16 éves korra való leszállításakor a kormány azzal érvelt, hogy hiába fizetődik ki a tanulás, az oktatás költségei is magasak. Így aki amúgy sem szeretne érettségit, az inkább dolgozzon.
A Munkaerőpiac 2022 című kiadványa szerint ezzel a változtatással „a diákok esélye a lemorzsolódásra közel 70 százalékkal nőtt, a közfoglalkoztatásba kerülés esélye majdnem duplázódott, a “passzívvá” válás (foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben sem vesz részt) esélye másfélszereződött” – írja a 7G.
A felmérés szerint mindemellett az elsődleges munkaerőpiacon való foglalkoztatás esélye nem nőtt. Azonban majdnem 30 százalékkal emelkedett a fiatalon gyereket vállaló nők száma.
A kiadvány szerint ezek a hatások főként a hátrányos helyzetű tanulók között figyelhetőek meg. Főleg olyan településeken erősebbek, ahol amúgy is alacsony a foglalkoztatási ráta, és azon diákok között, akik a matematikai kompetenciateszteken az átlagnál gyengébben teljesítenek.
A gyermekvállalás valószínűsége szintén a hátrányos helyzetű csoportokban nőtt meg jelentősen.
“Tanulmányunk legfontosabb következtetése, hogy az iskolakötelezettség korhatárának csökkentése úgy növelte meg a lemorzsolódás esélyét, hogy az iskolából kikerülő fiatalok (legalábbis rövid távon, 16–18 éves koruk között) nem tudtak beilleszkedni a munkaerőpiacra”, összegezték a kutatók. Ezen túl a társadalmi egyenlőtlenség növelése az intézkedés egyetlen közösségi következménye.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
