Bár több szakképző diák szerzett végzettséget, az alapkészségeik leromlottak az átalakítások után

A 2013-as szakképzési reform gyökeres változásokat hozott a magyar középfokú oktatásban. Egy nemrégiben megjelent tanulmány – a Munkaerőpiaci Tükör – részletesen megvizsgálta, hogyan hatott a reform a tanulók készségeire, a lemorzsolódásra és a végzettség megszerzésének esélyére.

Munkaerőpiaci tükör: aggasztó képet fest a középiskolások teljesítménye

A 2013. évi szakképzési reform

A szakképzés felépítése jelentősen megváltozott:

• Képzési idő csökkenése: A négyéves, érettségit nem adó szakképzés hároméves lett.
• Közismereti órák csökkentése: Jelentősen csökkent a matematika, magyar nyelv és más általános tantárgyak óraszáma. A 11. évfolyamon ezek már teljesen megszűntek.
• Gyakorlati képzés hangsúlyának növelése: A hároméves időszak alatt végig jelen van a duális képzés (iskolai és céges gyakorlat).
• Tankötelezettségi korhatár csökkenése: 2012-től a tanulók már 16 évesen elhagyhatják az iskolát, korábban ez 18 év volt.

A tanulmány részletesen vizsgálta a változások következményeit több adatforrás segítségével. Az eredmények vegyes képet mutatnak: rövid távon pozitív tendenciák is megfigyelhetők, hosszabb távon viszont komoly kockázatokkal kell számolni.

1. Romló alapkészségek

Az általános tantárgyak háttérbe szorítása negatívan hatott a tanulók alapkészségeire. A kutatás szerint:

• A diákok matematikaeredményei átlagosan 31 ponttal csökkentek.
• Szövegértésből 20 ponttal teljesítettek gyengébben a reform előtti társaikhoz képest.

Ez aggasztó, mert az alapkészségek – mint a számolás, szövegértés vagy problémamegoldás – kulcsfontosságúak a technológia által gyorsan változó munkaerőpiacon.

2. Csökkenő lemorzsolódás

Pozitív fejlemény, hogy a reform hatására kevesebb tanuló hagyta ott idő előtt a szakképző iskolát. Négy év alatt a lemorzsolódás aránya 5,1 százalékponttal csökkent. Ez különösen azoknak a tanulóknak jelent előnyt, akik hátrányos helyzetből érkeznek, és nagyobb eséllyel szakítják meg tanulmányaikat.

Akár 300 ezer forintot is kaphatnak a szakképzésben tanulók, ha ötösre vizsgáznak

3. Több tanuló szerzett végzettséget

A reform után nőtt azoknak az aránya, akik sikeresen befejezték a képzést, vagyis többen jutottak el a szakképesítés megszerzéséig. Ez rövid távon javíthatja a foglalkoztatási esélyeket, mivel a végzettség továbbra is az egyik legfontosabb belépő a munka világába.

A 2013-as reform egyszerre hozott előnyöket és hátrányokat. Pozitívum, hogy többen szereztek végzettséget és kevesebben morzsolódtak le. Ugyanakkor az általános tudás visszaesése komoly figyelmeztetés, hiszen ezekre a képességekre a gyorsan változó munkaerőpiacon is szükség van.

Ez azért fontos, mert bár a végzettség javíthatja a fiatalok elhelyezkedési esélyeit, a gyengébb alapkészségek hosszabb távon akár hátrányt is jelenthetnek a munkaerőpiacon. Összességében tehát a reform hatásai vegyesek, és hogy hosszú távon hasznos volt-e vagy sem, azt további kutatások dönthetik el.