Míg a szakképző iskolákban a diákok több mint 50 százaléka műszaki, ipari és építőipari képzési területen tanul, addig a technikumi és szakgimnáziumi tanulók legnagyobb része valamilyen szolgáltatást választott.
A 2024/2025-ös tanévben közel 429 ezer diák tanul nappali tagozaton középfokú intézményben. A tanulók 45 százaléka gimnáziumba jár, míg 54 százalékuk szakképző iskolát, technikumot vagy szakgimnáziumot választott, ahol szakmai képzés is folyik – írja a KSH.
A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es Helyzetképe szerint Budapesten a középiskolás diákok 63 százaléka gimnáziumba jár, míg Somogy, Nógrád és Békés vármegyében a tanulók 63–65 százaléka olyan intézménybe jár, ahol szakmai képzés is része az oktatásnak.
A szakképzést választók száma 230 ezer fő körül alakul. Közülük több mint 171 ezren szakképző évfolyamon tanulnak, ami 9,7 százalékos növekedés az előző tanévhez képest.
Így tanulhattok ingyenesen szakmát az érettségi után
A szakképző iskolákban a műszaki, ipari és építőipari képzések teszik ki az összes képzés 51%-át. Ezeken a területeken a legnagyobb létszámban hegesztő (kb. 3 000 fő) és villanyszerelő (kb. 2 600 fő) szakmát tanulnak.
A technikumi és szakgimnáziumi képzésekben a diákok 63 százaléka szolgáltatási, műszaki, ipari, építőipari, valamint üzleti és ügyviteli területeken tanul. A legtöbben pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésben vesznek részt, körülbelül 10 500 fővel.
"A 2024/2025-ös tanévben az összes szakmát tekintve ugyanakkor változatlanul a szakács és a kereskedelmi értékesítő szakma a legnépszerűbb (3,9–3,8 ezer fő)" - derült ki a KSH adataiból.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
