KSH: ezek a legnépszerűbb szakmák a diákok körében a 2024/2025-ös tanévben

Míg a szakképző iskolákban a diákok több mint 50 százaléka műszaki, ipari és építőipari képzési területen tanul, addig a technikumi és szakgimnáziumi tanulók legnagyobb része valamilyen szolgáltatást választott.

A 2024/2025-ös tanévben közel 429 ezer diák tanul nappali tagozaton középfokú intézményben. A tanulók 45 százaléka gimnáziumba jár, míg 54 százalékuk szakképző iskolát, technikumot vagy szakgimnáziumot választott, ahol szakmai képzés is folyik – írja a KSH.

A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es Helyzetképe szerint Budapesten a középiskolás diákok 63 százaléka gimnáziumba jár, míg Somogy, Nógrád és Békés vármegyében a tanulók 63–65 százaléka olyan intézménybe jár, ahol szakmai képzés is része az oktatásnak.

A szakképzést választók száma 230 ezer fő körül alakul. Közülük több mint 171 ezren szakképző évfolyamon tanulnak, ami 9,7 százalékos növekedés az előző tanévhez képest.

Így tanulhattok ingyenesen szakmát az érettségi után

A szakképző iskolákban a műszaki, ipari és építőipari képzések teszik ki az összes képzés 51%-át. Ezeken a területeken a legnagyobb létszámban hegesztő (kb. 3 000 fő) és villanyszerelő (kb. 2 600 fő) szakmát tanulnak.

Szakképző iskolai tanulók megoszlása
Központi Statisztikai Hivatal - Helyzetkép 2024

A technikumi és szakgimnáziumi képzésekben a diákok 63 százaléka szolgáltatási, műszaki, ipari, építőipari, valamint üzleti és ügyviteli területeken tanul. A legtöbben pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésben vesznek részt, körülbelül 10 500 fővel.

Technikumi, szakgimnáziumi tanulók megoszlása
Központi Statisztikai Hivatal - Helyzetkép 2024

"A 2024/2025-ös tanévben az összes szakmát tekintve ugyanakkor változatlanul a szakács és a kereskedelmi értékesítő szakma a legnépszerűbb (3,9–3,8 ezer fő)" - derült ki a KSH adataiból.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.