Munkaerőpiaci tükör: aggasztó képet fest a középiskolások teljesítménye

A PISA és az Országos Kompetenciamérés eredményei alapján jelentős visszaesés látható a középiskolások teljesítményében – utóbbinál különösen a 8. és 10. évfolyamon. A javuló tendencia a COVID-járvány után megtört, és ez aggasztó képet fest a tanulók tudásszintjéről.

A HUN-REN Kutatóközpont legújabb tanulmánya, a Munkaerőpiaci tükör szerint a középiskolások teljesítménye látványosan romlott az elmúlt években. A 2022-es Országos Kompetenciamérés adatai alapján különösen a 8. és 10. évfolyamon tört meg a korábbi javuló tendencia, amit a kutatók elsősorban a 2020-as év fordulópontjához, vagyis a COVID-időszakhoz kötnek.

  • A PISA és az OKM adatai is teljesítménycsökkenést mutatnak
  • A 2020-as év fordulópont volt: megtört a korábbi javuló trend
  • A legnagyobb visszaesés a 8. és 10. évfolyamon látszik
  • A különböző mérési módszerek eltérő képet adnak a tudásszintről
  • A COVID-19 hatása jelentős, de más tényezők is közrejátszhatnak

Mit mutatnak a mérések?

PISA

A legutóbbi, 2022-es PISA-felmérés szerint a magyar diákok teljesítménye vegyes képet mutat. Matematikából jelentős visszaesés történt 2018-hoz képest, míg szövegértésből és természettudományból nem volt számottevő változás. Ugyanakkor a 2022-es matematika- és szövegértési eredmények Magyarország PISA-történetének egyik leggyengébb pontját jelentették. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyar diákok eredményei – a 2006-os természettudományos átlageredményt leszámítva – minden vizsgált területen az OECD-átlag alatt maradtak. Bár nem minden eltérés szignifikáns, a folyamatosan gyengébb eredmények és a negatív trendek aggasztó képet festenek a magyar közoktatás állapotáról.

OKM

A hazai Országos Kompetenciamérés (OKM) adatai alapján a 6. évfolyamosok teljesítménye az elmúlt években stabil maradt, míg a 8. és 10. osztályosok eredményei 2010 és 2019 között javultak, majd a 2020-as évet követően – a járvány és az online oktatás bevezetése után – látványosan visszaestek. Ez a törés egyértelműen jelzi, hogy a tanulók fejlődését jelentősen befolyásolta a COVID-időszak, és a felsőbb évfolyamokat érintette leginkább. A szövegértési és matematikai eredmények alapján különösen aggasztó, hogy a korábban felfelé ívelő trendet nem sikerült visszaállítani.

Folytatja a Belügyminisztérium az egyeztetéseket a kompetenciamérés osztályozásáról

Különböző modszertanok

A két mérés eltérő módszertana más-más képet fest: míg a PISA a 15 évesek tudását méri függetlenül az iskolatípustól vagy évfolyamtól, az OKM az adott évfolyamokat (6., 8., 10.) vizsgálja, függetlenül az életkortól. Ezek a különbségek magyarázhatják, miért mutatnak eltérő trendeket – de a hosszú távú visszaesés így is aggasztó.

Mi állhat a háttérben?

A szakértők szerint az iskolabezárások és az online oktatás hatása nem hagyott nyom nélkül: különösen a felsőbb évfolyamoknál mutatkozik jelentős visszaesés. Ugyanakkor más tényezők, például a tantervi változások, a pedagógusok túlterheltsége vagy a diákok motivációjának csökkenése is közrejátszhatnak.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.