Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A PISA és az Országos Kompetenciamérés eredményei alapján jelentős visszaesés látható a középiskolások teljesítményében – utóbbinál különösen a 8. és 10. évfolyamon. A javuló tendencia a COVID-járvány után megtört, és ez aggasztó képet fest a tanulók tudásszintjéről.
A HUN-REN Kutatóközpont legújabb tanulmánya, a Munkaerőpiaci tükör szerint a középiskolások teljesítménye látványosan romlott az elmúlt években. A 2022-es Országos Kompetenciamérés adatai alapján különösen a 8. és 10. évfolyamon tört meg a korábbi javuló tendencia, amit a kutatók elsősorban a 2020-as év fordulópontjához, vagyis a COVID-időszakhoz kötnek.
Mit mutatnak a mérések?
PISA
A legutóbbi, 2022-es PISA-felmérés szerint a magyar diákok teljesítménye vegyes képet mutat. Matematikából jelentős visszaesés történt 2018-hoz képest, míg szövegértésből és természettudományból nem volt számottevő változás. Ugyanakkor a 2022-es matematika- és szövegértési eredmények Magyarország PISA-történetének egyik leggyengébb pontját jelentették. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyar diákok eredményei – a 2006-os természettudományos átlageredményt leszámítva – minden vizsgált területen az OECD-átlag alatt maradtak. Bár nem minden eltérés szignifikáns, a folyamatosan gyengébb eredmények és a negatív trendek aggasztó képet festenek a magyar közoktatás állapotáról.
OKM
A hazai Országos Kompetenciamérés (OKM) adatai alapján a 6. évfolyamosok teljesítménye az elmúlt években stabil maradt, míg a 8. és 10. osztályosok eredményei 2010 és 2019 között javultak, majd a 2020-as évet követően – a járvány és az online oktatás bevezetése után – látványosan visszaestek. Ez a törés egyértelműen jelzi, hogy a tanulók fejlődését jelentősen befolyásolta a COVID-időszak, és a felsőbb évfolyamokat érintette leginkább. A szövegértési és matematikai eredmények alapján különösen aggasztó, hogy a korábban felfelé ívelő trendet nem sikerült visszaállítani.
Folytatja a Belügyminisztérium az egyeztetéseket a kompetenciamérés osztályozásáról
Különböző modszertanok
A két mérés eltérő módszertana más-más képet fest: míg a PISA a 15 évesek tudását méri függetlenül az iskolatípustól vagy évfolyamtól, az OKM az adott évfolyamokat (6., 8., 10.) vizsgálja, függetlenül az életkortól. Ezek a különbségek magyarázhatják, miért mutatnak eltérő trendeket – de a hosszú távú visszaesés így is aggasztó.
Mi állhat a háttérben?
A szakértők szerint az iskolabezárások és az online oktatás hatása nem hagyott nyom nélkül: különösen a felsőbb évfolyamoknál mutatkozik jelentős visszaesés. Ugyanakkor más tényezők, például a tantervi változások, a pedagógusok túlterheltsége vagy a diákok motivációjának csökkenése is közrejátszhatnak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.