A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent „A kreatív gondolkodás a 21. századi iskolában” című tanulmány szerint azokban az országokban sikeresebbek a tanulók, ahol a kreativitás áll az oktatás középpontjában, és ahol felkészítik a pedagógusokat a kreatív gondolkodás fejlesztésére - szúrta ki a Telex.

Lannert Judit oktatáskutató tanulmánya a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutolsó, 2022-es PISA-felmérésén alapszik, ahol először mérték a hagyományos kompetenciák mellett a kreatív gondolkodást.

Ebből kiderül, hogy a legkreatívabb tanulók Szingapúrban, Kanadában, Dél-Koreában és Ausztráliában vannak.

A tanulmány kiemeli, hogy a jól teljesítő országokban a kreativitás a tananyag szerves része, és a pedagógusok számára gyakorlati oktatási segédleteket biztosítanak. Például Finnországban a nemzeti tanterv megköveteli, hogy az iskolák évente legalább egy olyan modult tanítsanak, amely kapcsolatot teremt a tudományágak között, míg Szingapúrban a középfokú oktatásban részt vevő diákok választhatnak olyan modulokat, amelyekkel autentikus környezetben projekteket dolgozhatnak ki.

A magyar diákok a kreativitást mérő feladatokban valamivel a nemzetközi átlag alatt teljesítettek. Számukra a legnehezebb mások ötleteinek megítélése és továbbfejlesztése volt. Lannert Judit úgy fogalmazott a tanulmányban, hogy "a magyar diákok nehezen tudnak belehelyezkedni mások helyzetébe, és mások szempontjainak mérlegelése is problémát okoz nekik."

Ráadásul Magyarországon a diákok több mint fele nem hisz abban, hogy a kreativitás fejleszthető, és inkább velük született adottságnak tekintik azt. Bár az iskolaigazgatók 90%-a hisz a kreativitás fejlesztésében, a diákok pesszimizmusa és az iskolák rugalmatlansága akadályozza a kreatív gondolkodást.

A tanulmány szerint a magyar iskolarendszer rugalmatlan, ami megnehezíti a kreatív programok alkalmazását. Például a tanórák hossza és az osztálytermek elrendezése nem kedvez a kreatív foglalkozásoknak. A pedagógusok szerint a túlzsúfolt tananyag, a kreativitás fejlesztéséhez szükséges szakértelem hiánya és az értékelési rendszerek fókuszának hiánya is akadályozza a kreatív gondolkodás fejlesztését.

Az Eduline-on korábban arról is beszámoltunk, hogy a 2022-es PISA-felmérésen az országok közül Magyarországon befolyásolja leginkább a diákok kreatív gondolkodását a társadalmi és gazdasági hátterük. Nálunk a legmagasabb, 18 pont  a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű iskolák illetve a hátrányos helyzetű iskolák tanulói közötti pontszámkülönbség.

Érdemes megemlíteni, hogy szintén Magyarországon a legnagyobb a gimnáziumokba járó diákok és a szakképzésben tanulók kreatív gondolkodási képességei között a különbség, ez összesen 14 pont.