Elkezdődtek az idei PISA-mérések

A 15 éves diákokat szövegértésből, matekból és természettudományból mérik.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2025. március 17-től, hétfőtől egészen április 18-ig 273 iskola 6974 15 éves diákja vesz részt a PISA-mérésen. Ennek keretében azt vizsgálják, hogy a tanulók "milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek."

A diákokat szövegértésből, matekból és természettudományból mérik. A mostani mérésnél a három vizsgált kompetenciaterület közül a természettudomány lesz a hangsúlyos.

PISA-mérés nincsen minden évben, az OECD csak háromévente szervezi, legutóbb 2022-ben volt, ami rávilágított arra, hogy mekkora kárt okozott az online oktatás.

A 2022-es PISA-teszten a magyar diákok matematikából, 473 pontot értek el, ami negatív rekord, hiszen ilyen kevés pontot egyik korábbi mérésen sem szereztek matekból. Viszont ezzel nem voltak egyedül, mert az OECD-országok  átlaga az előző méréshez képest matematikából 489-ről 472 pontra zuhant be, így a magyar eredmény - ha csak egy hajszálnyival is - átlag felettinek számít.

A szövegértés területén a magyar diákok 473 pontjuk lett, ami nem éri el még a nagyot romló OECD-átlagot (476 pont) sem. A természettudományok területén azonban a magyar tanulók javítottak: 486 pontot értek el, ami 5 ponttal több, mint amennyi a legutóbbi 2018-as teszt eredménye. Az OECD-átlag ezen a területen 2022-ben 485 pont lett, így a magyar diákok az átlagnál egy kicsivel jobban szerepeltek.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.