Az ADF bíróság előtt támadta meg a kutatóközpontok ELTE-hez csatolásáról szóló határozatokat

Az ADF szerint a HUN-REN döntése nem felelt meg a függetlenség és pártatlanság alkotmányos elvárásainak, az ELTE határozata pedig nem tekinthető önálló, autonóm és befolyástól mentes döntésnek.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) két elnökségi tagja bíróságon támadta meg azokat a határozatokat, amelyek alapján négy kutatóközpontot az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatoltak – írja legfrissebb közleményében az ADF. Szerintük ugyanis a döntések jogellenesek, és sértik az akadémiai szabadságot.

Mint ismert a HUN-REN Irányító Testülete (IT) június 20-i döntésében határozatot hozott a HUN-REN magyar kutatási hálózat négy kutatóközpontjának – a Társadalomtudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, a Bölcsészettudományi és a Nyelvtudományi Kutatóközpontok - ELTE-hez csatolásáról.

Ezt a döntést azért is tartják jogellenesnek, mert annak a vezető testületének, az IT-nek nincs törvényi felhatalmazása a kutatóhálózat és intézményei más kutatóhellyel vagy egyetemmel való egyesítésére. Erre jogállami keretek között törvénymódosítással lett volna lehetőség, amelyre nem került sor – tájékoztatnak róla közleményükben

Oktatói Hálózat: a kutatóközpontok átvétele miatt tömeges elbocsátások lehetnek az ELTE-n

Az ADF arra is rámutatott, hogy az ELTE Szenátusának határozatai ellentétesek az államháztartási törvénnyel. Az átalakítás pénzügyi alapjai hiányoztak, így már az augusztusi beolvadás után kiderült: az egyetemnek nincs költségvetési fedezete a kutatóközpontok ingatlanjainak fenntartására.

„Tekintettel arra, hogy a kutatóközpontok működőképességének alapvető feltétele a jogszerű vagyonhasználat, álláspontunk szerint nem álltak fenn a beolvadás időpontjában a beolvadás feltételei”

- írja az fórum, majd hangsúlyozza, hogy visszautasítják, hogy kormányzati akarat jelenjen meg tudományos döntésként, és hogy a magyar tudományos életre újabb, vízió nélküli átalakításokat kényszerítsenek:

Az ADF álláspontja szerint sem a HUN-REN IT döntése nem felelt meg a függetlenség és pártatlanság alkotmányos követelményének, sem pedig az ELTE döntése nem volt autonóm, önszerveződő és hatalmi befolyástól mentes.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.