„Ez az év nem telhet el úgy, hogy nem találunk a problémára megoldást” - nyilatkozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön Brüsszelben.
Hankó Balázs leült tárgyalni Nicholas Schmit szociális és foglalkoztatásügyi, valamint Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztossal, az Erasmus és Horizont progarmokból kizárt egyetemek kapcsán - írja az MTI.
"Megoldást kell találni arra, hogy a kiváló magyar kutatók és a magyar egyetemisták, akik Brüsszel igaztalan ítélete miatt nem vehetnek részt a programokban, megkapják a nekik uniós állampolgárként járó támogatást" – hangsúlyozta a miniszter.
2023. januárjában látott napvilágot a hír, hogy átmenetileg nem kaphatnak friss támogatást a fentebb említett programokra azok a magyar egyetemek, amelyeket a közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. A probléma megoldásával kapcsolatban annyi előrelépés történt, hogy 2024 áprilisában a szóban forgó egyetemek pert indítottak az EU Tanács döntésével szemben, amit az Európai Unió Bírósága befogadott, de határozat csak másfél-két év múlva születhet.
A kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön azt is kiemelete, hogy a kormány útjára indította a Pannónia programot, amivel a mobilitást, a nemzetközi kapcsolatokat biztosítja az egyetemek számára, ezzel áthidalva a problémát valamilyen szinten. Viszont a két programhoz adott források, valamint a további egyetemi és innovációs támogatások járnának Magyarországnak.
Hankó Balázs az uniós biztosokat meghívta Magyarországra, hogy ők maguk tegyenek fel kérdéseket a magyar egyetemi közösségnek. "Az a szabályozás, amelyet a magyar kormány elfogadott annak idején, a szenátusok többségének, 80 százalékának a támogatását élvezte. Elmondtam a biztosoknak hogy nem a magyar kormánnyal, hanem tulajdonképpen az autonóm szenátusokkal van Brüsszelnek vitája" - tette hozzá.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
