Hankó Balázs: meg kell szüntetni a magyar egyetemek kizárását az Erasmus és Horizont programokból

„Ez az év nem telhet el úgy, hogy nem találunk a problémára megoldást” - nyilatkozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön Brüsszelben.

  • Eduline/MTI

Hankó Balázs leült tárgyalni Nicholas Schmit szociális és foglalkoztatásügyi, valamint Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztossal, az Erasmus és Horizont progarmokból kizárt egyetemek kapcsán - írja az MTI.

"Megoldást kell találni arra, hogy a kiváló magyar kutatók és a magyar egyetemisták, akik Brüsszel igaztalan ítélete miatt nem vehetnek részt a programokban, megkapják a nekik uniós állampolgárként járó támogatást" – hangsúlyozta a miniszter.

2023. januárjában látott napvilágot a hír, hogy átmenetileg nem kaphatnak friss támogatást a fentebb említett programokra azok a magyar egyetemek, amelyeket a közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. A probléma megoldásával kapcsolatban annyi előrelépés történt, hogy 2024 áprilisában a szóban forgó egyetemek pert indítottak az EU Tanács döntésével szemben, amit az Európai Unió Bírósága befogadott, de határozat csak másfél-két év múlva születhet.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön azt is kiemelete, hogy a kormány útjára indította a Pannónia programot, amivel a mobilitást, a nemzetközi kapcsolatokat biztosítja az egyetemek számára, ezzel áthidalva a problémát valamilyen szinten. Viszont a két programhoz adott források, valamint a további egyetemi és innovációs támogatások járnának Magyarországnak.

Hankó Balázs az uniós biztosokat meghívta Magyarországra, hogy ők maguk tegyenek fel kérdéseket a magyar egyetemi közösségnek. "Az a szabályozás, amelyet a magyar kormány elfogadott annak idején, a szenátusok többségének, 80 százalékának a támogatását élvezte. Elmondtam a biztosoknak hogy nem a magyar kormánnyal, hanem tulajdonképpen az autonóm szenátusokkal van Brüsszelnek vitája" - tette hozzá.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.