„Ez az év nem telhet el úgy, hogy nem találunk a problémára megoldást” - nyilatkozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön Brüsszelben.
Hankó Balázs leült tárgyalni Nicholas Schmit szociális és foglalkoztatásügyi, valamint Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztossal, az Erasmus és Horizont progarmokból kizárt egyetemek kapcsán - írja az MTI.
"Megoldást kell találni arra, hogy a kiváló magyar kutatók és a magyar egyetemisták, akik Brüsszel igaztalan ítélete miatt nem vehetnek részt a programokban, megkapják a nekik uniós állampolgárként járó támogatást" – hangsúlyozta a miniszter.
2023. januárjában látott napvilágot a hír, hogy átmenetileg nem kaphatnak friss támogatást a fentebb említett programokra azok a magyar egyetemek, amelyeket a közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. A probléma megoldásával kapcsolatban annyi előrelépés történt, hogy 2024 áprilisában a szóban forgó egyetemek pert indítottak az EU Tanács döntésével szemben, amit az Európai Unió Bírósága befogadott, de határozat csak másfél-két év múlva születhet.
A kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön azt is kiemelete, hogy a kormány útjára indította a Pannónia programot, amivel a mobilitást, a nemzetközi kapcsolatokat biztosítja az egyetemek számára, ezzel áthidalva a problémát valamilyen szinten. Viszont a két programhoz adott források, valamint a további egyetemi és innovációs támogatások járnának Magyarországnak.
Hankó Balázs az uniós biztosokat meghívta Magyarországra, hogy ők maguk tegyenek fel kérdéseket a magyar egyetemi közösségnek. "Az a szabályozás, amelyet a magyar kormány elfogadott annak idején, a szenátusok többségének, 80 százalékának a támogatását élvezte. Elmondtam a biztosoknak hogy nem a magyar kormánnyal, hanem tulajdonképpen az autonóm szenátusokkal van Brüsszelnek vitája" - tette hozzá.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
