Hankó Balázs: meg kell szüntetni a magyar egyetemek kizárását az Erasmus és Horizont programokból

„Ez az év nem telhet el úgy, hogy nem találunk a problémára megoldást” - nyilatkozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön Brüsszelben.

  • Eduline/MTI

Hankó Balázs leült tárgyalni Nicholas Schmit szociális és foglalkoztatásügyi, valamint Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztossal, az Erasmus és Horizont progarmokból kizárt egyetemek kapcsán - írja az MTI.

"Megoldást kell találni arra, hogy a kiváló magyar kutatók és a magyar egyetemisták, akik Brüsszel igaztalan ítélete miatt nem vehetnek részt a programokban, megkapják a nekik uniós állampolgárként járó támogatást" – hangsúlyozta a miniszter.

2023. januárjában látott napvilágot a hír, hogy átmenetileg nem kaphatnak friss támogatást a fentebb említett programokra azok a magyar egyetemek, amelyeket a közérdekű vagyonkezelő alapítvány tart fenn. A probléma megoldásával kapcsolatban annyi előrelépés történt, hogy 2024 áprilisában a szóban forgó egyetemek pert indítottak az EU Tanács döntésével szemben, amit az Európai Unió Bírósága befogadott, de határozat csak másfél-két év múlva születhet.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön azt is kiemelete, hogy a kormány útjára indította a Pannónia programot, amivel a mobilitást, a nemzetközi kapcsolatokat biztosítja az egyetemek számára, ezzel áthidalva a problémát valamilyen szinten. Viszont a két programhoz adott források, valamint a további egyetemi és innovációs támogatások járnának Magyarországnak.

Hankó Balázs az uniós biztosokat meghívta Magyarországra, hogy ők maguk tegyenek fel kérdéseket a magyar egyetemi közösségnek. "Az a szabályozás, amelyet a magyar kormány elfogadott annak idején, a szenátusok többségének, 80 százalékának a támogatását élvezte. Elmondtam a biztosoknak hogy nem a magyar kormánnyal, hanem tulajdonképpen az autonóm szenátusokkal van Brüsszelnek vitája" - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.