November 23-ig kellett volna megegyeznie a kormánynak az Európai Bizottsággal Erasmus-ügyben. Hankó Balázs elmondta, hol tartanak most a tárgyalások.
A felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár az Indexnek adott nagyinterjúban úgy fogalmazott, hogy három hónap haladékot kértek a magyar egyetemeknek, mert még mindig bíznak abban, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek. A legutóbbi javaslatokat néhány hete küldték el Brüsszelbe, de egyelőre még nem kaptak választ.
Hankó szerint a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a bizottság folyamatosan bővíti a feltételek körét. Többek között:
Az államtitkár azt mondta, hogy a legutóbbi kivételével eddig minden előírást teljesítettek. A kuratóriumi tagság esetében még nincsen megállapodás arról, hogy kétszer hat év vagy inkább kétszer négy év legyen. Hankó úgy fogalmazott, hogy
idővel ez a kérdés is eldől.
Az államtitkár hozzátette, hogy ezután újabb feltétellel állt elő a bizittság, amelynek lényege, hogy ha valaki politikai tisztséget viselt, akkor legalább két évig ne lehessen a kuratórium tagja. Hankóék erre azt válaszolták, hogy rendben, de a politikai lehűlési idő legyen csak egy év. Most pedig erre várják a választ.
Az államtitkár hozzátette, hogy a bizottság részéről újabb kérésként hangzott el, hogy az intézmények vezetői se legyenek kuratóriumi tagok.
Jelenleg a kuratóriumi tagok kétharmada akadémiai hátterű, de színesítik a palettát a gazdasági élet képviselői és a térséget jól ismerő szakértők is. Most ezt az egységet is megbontanák, de ebbe nem mentünk bele, mert az a versenyképesség rovására menne.
- fejtette ki Hankó Balázs, aki kitért arra is, hogy bár bíznak a megegyezésben, mindenesetre bővítik a nemzetközi programokat. A Pannónia Program Európán kívülre is kiterjedne, amelynek segítségével a magyar diákok elvileg a világ legjobb egyetemeire is eljuthatnának.
Részletesen a témával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
