Erasmus-ügy: a kormány ezt a feltételt nem akarja teljesíteni

November 23-ig kellett volna megegyeznie a kormánynak az Európai Bizottsággal Erasmus-ügyben. Hankó Balázs elmondta, hol tartanak most a tárgyalások.

A felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár az Indexnek adott nagyinterjúban úgy fogalmazott, hogy három hónap haladékot kértek a magyar egyetemeknek, mert még mindig bíznak abban, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek. A legutóbbi javaslatokat néhány hete küldték el Brüsszelbe, de egyelőre még nem kaptak választ.

Hankó szerint a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a bizottság folyamatosan bővíti a feltételek körét. Többek között:

  • A modellváltó egyetemeknek is legyen közbeszerzési kötelezettsége.
  • Dinamikus összeférhetetlenség elve: adott döntéseknél a kurátornak vagy a felügyelő bizottsági tagnak tartózkodnia kell összeférhetetlenség esetén.
  • A kuratóriumokban ne legyenek államtitkárok, miniszterek.
  • A kuratóriumi tagság ne élethosszig tartson.

Az államtitkár azt mondta, hogy a legutóbbi kivételével eddig minden előírást teljesítettek. A kuratóriumi tagság esetében még nincsen megállapodás arról, hogy kétszer hat év vagy inkább kétszer négy év legyen. Hankó úgy fogalmazott, hogy

idővel ez a kérdés is eldől.

Az államtitkár hozzátette, hogy ezután újabb feltétellel állt elő a bizittság, amelynek lényege, hogy ha valaki politikai tisztséget viselt, akkor legalább két évig ne lehessen a kuratórium tagja. Hankóék erre azt válaszolták, hogy rendben, de a politikai lehűlési idő legyen csak egy év. Most pedig erre várják a választ.

Az államtitkár hozzátette, hogy a bizottság részéről újabb kérésként hangzott el, hogy az intézmények vezetői se legyenek kuratóriumi tagok.

Jelenleg a kuratóriumi tagok kétharmada akadémiai hátterű, de színesítik a palettát a gazdasági élet képviselői és a térséget jól ismerő szakértők is. Most ezt az egységet is megbontanák, de ebbe nem mentünk bele, mert az a versenyképesség rovására menne.

- fejtette ki Hankó Balázs, aki kitért arra is, hogy bár bíznak a megegyezésben, mindenesetre bővítik a nemzetközi programokat. A Pannónia Program Európán kívülre is kiterjedne, amelynek segítségével a magyar diákok elvileg a világ legjobb egyetemeire is eljuthatnának.

Részletesen a témával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.