Erasmus-ügy: a kormány ezt a feltételt nem akarja teljesíteni

November 23-ig kellett volna megegyeznie a kormánynak az Európai Bizottsággal Erasmus-ügyben. Hankó Balázs elmondta, hol tartanak most a tárgyalások.

A felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár az Indexnek adott nagyinterjúban úgy fogalmazott, hogy három hónap haladékot kértek a magyar egyetemeknek, mert még mindig bíznak abban, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek. A legutóbbi javaslatokat néhány hete küldték el Brüsszelbe, de egyelőre még nem kaptak választ.

Hankó szerint a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a bizottság folyamatosan bővíti a feltételek körét. Többek között:

  • A modellváltó egyetemeknek is legyen közbeszerzési kötelezettsége.
  • Dinamikus összeférhetetlenség elve: adott döntéseknél a kurátornak vagy a felügyelő bizottsági tagnak tartózkodnia kell összeférhetetlenség esetén.
  • A kuratóriumokban ne legyenek államtitkárok, miniszterek.
  • A kuratóriumi tagság ne élethosszig tartson.

Az államtitkár azt mondta, hogy a legutóbbi kivételével eddig minden előírást teljesítettek. A kuratóriumi tagság esetében még nincsen megállapodás arról, hogy kétszer hat év vagy inkább kétszer négy év legyen. Hankó úgy fogalmazott, hogy

idővel ez a kérdés is eldől.

Az államtitkár hozzátette, hogy ezután újabb feltétellel állt elő a bizittság, amelynek lényege, hogy ha valaki politikai tisztséget viselt, akkor legalább két évig ne lehessen a kuratórium tagja. Hankóék erre azt válaszolták, hogy rendben, de a politikai lehűlési idő legyen csak egy év. Most pedig erre várják a választ.

Az államtitkár hozzátette, hogy a bizottság részéről újabb kérésként hangzott el, hogy az intézmények vezetői se legyenek kuratóriumi tagok.

Jelenleg a kuratóriumi tagok kétharmada akadémiai hátterű, de színesítik a palettát a gazdasági élet képviselői és a térséget jól ismerő szakértők is. Most ezt az egységet is megbontanák, de ebbe nem mentünk bele, mert az a versenyképesség rovására menne.

- fejtette ki Hankó Balázs, aki kitért arra is, hogy bár bíznak a megegyezésben, mindenesetre bővítik a nemzetközi programokat. A Pannónia Program Európán kívülre is kiterjedne, amelynek segítségével a magyar diákok elvileg a világ legjobb egyetemeire is eljuthatnának.

Részletesen a témával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.