Varga-Bajusz Veronika az új felsőoktatásért felelős államtitkár

Az új államtitkár július 1-jén lép hivatalba.

  • Eduline/MTI

Varga-Bajusz Veronikát a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) államtitkárává nevezte ki Sulyok Tamás köztársasági elnök 2024. július elsejével - közölte a KIM szombaton az MTI-vel.

Az államtitkár feladatkörébe a felsőoktatással, szakképzéssel, a fiatalok sikerességével és a tehetséggondozással összefüggő ügyek tartoznak a jövőben. Ő lép Hankó Balázs államtitkár helyébe, aki Csák Jánost váltja a kulturális és innovációs miniszteri poszton.

Varga-Bajusz Veronika jogász végzettségű, 2015 és 2018 között ifjúságügyi főosztályvezetőként dolgozott, majd a Miniszterelnöki Kormányirodán az oktatási szakterület ügyeivel foglalkozott. Ezt követően, 2020-ban nevezték ki az Erasmus+ Programot és más felsőoktatási ösztöndíjakat kezelő Tempus Közalapítvány főigazgatójának. 2023. február elseje óta felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként a Kulturális és Innovációs Minisztériumban dolgozik - olvasható a közleményben.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.