Lemond Csák János miniszter, megvan ki lép a helyére

A kultúra, a családügy, a felsőoktatás, innováció, tudománypolitika, a szakképzés és felnőttképzés tartozott a miniszter portfóliójába.

  • Tornyos Kata

Benyújtotta lemondását Orbán Viktor miniszterelnöknek Csák János kulturális és innovációs miniszter – írta meg a Mandiner. A helyébe pedig Hankó Balázs, a jelenlegi innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár lép.

"Amit vállaltam, illetve vállaltunk, az minden területen sínen van. E tekintetben a négy évre tervezett munkát sikerült két év alatt elvégezni. Itt az ideje átadni a stafétabotot a fiatal nemzedéknek. E tekintetben a négy évre tervezett munkát sikerült két év alatt elvégezni. Itt az ideje átadni a stafétabotot a fiatal nemzedéknek" – indokolta döntését Csák János.

Csák János minisztersége alatt a minisztérium tavaly augusztusban pályázatot írt ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem élére. Ezt azonban nem csak az egyetem 171 munkatársa, de az MTA Zenetudományi Bizottsága és több szervezet is kifogásolta, hiszen a pályázatnak még maga Liszt Ferenc sem felelt volna meg. A kormány egyértelműen a támogatásukat élvező Keller Andrást, a Concerto Budapest zeneigazgatóját, Kossuth-díjas hegedűművészt és karmestert szerette volna az egyetem élén látni.

Az egyetem szenátusa a pályázatokat meg sem kapta, a KIM pedig kijelentette, hogy egyedül Keller pályázata felelt meg a diszkriminatív kiírásnak, ami ellen az akadémia 171 oktatója tiltakozott nyílt levélben. Keller András végül visszavonta a pályázatát, így az egyetem azóta is rektor nélkül működik, Csák János pedig arról beszélt, hogy jelenleg ez az egyetlen magyar egyetem, amivel nehéz együttműködni.

Itt pedig összefoglaltuk, hogy milyen tervei vannak a kultúrával. Az általa benyújtott törvénytervezet szerint megnő az úgynevezett kultúrstratégiai nemzeti intézmények szerepe, a vármegyei hatáskörű kulturális szervezeteknek ezeknek az intézményeknek kell megküldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre. Ezáltal valósul meg a vármegyei szakmai együttműködések koordinációja, a szakmai programok összehangolása.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.