Új időszak jöhet a kultúrában, központosítaná a színházak és zenekarok működését a kormány

A törvény a tervek szerint 2025. január 1-jén lép hatályba, amely alapján a kulturális élet szereplőinek munkáját a nemzetstratégiai intézmények felügyelik majd.

  • Tornyos Kata

Megnő az úgynevezett kultúrstratégiai nemzeti intézmények szerepe, a vármegyei hatáskörű kulturális szervezeteknek ezeknek az intézményeknek kell megküldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre. Ezáltal valósul meg „a vármegyei szakmai együttműködések koordinációja, a szakmai programok összehangolása” – derül ki az Index birtokába jutott új kulturális törvényről szóló végleges előterjesztésből, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium nyújt be a kormánynak.

A tervezet alapján a kulturális élet szereplőinek munkáját a nemzetstratégiai intézmények felügyelik, ezek pedig a kormányzat Nemzeti Kulturális Tanács által közvetített kulturális stratégiájába simulnak bele.

A dokumentumban arra is kitérnek, hogy miért van szükség az új, centralizált rendszerre.

"Reflektálva a kialakult helyzetre, a társadalmi és gazdasági kihívásokra, a közösségek létrejöttét, fenntartását támogatja, ezért a kulturális alapszolgáltatások minden ágazatban egységesen kerülnek kialakításra, egymással összhangban fogalmazódnak meg. Ezek az alapszolgáltatások segítik a helyben elérhető kulturális kínálat megerősítését, a közösségek és a helyben tartás fontosságát" – írják.

A leendő fenntartók többek között meghatározzák a kulturális feladatellátó szolgáltatásait és feladatait, működésének módját és használatának szabályait, értékeli – a kulturális szakértők vizsgálatát figyelembe véve – a kulturális feladatellátók szakmai munkáját, megállapítja a költségvetését.

Az új, készülő törvény a múzeumi, könyvtári, közművelődési, előadó-művészeti és alkotóművészeti területekre vonatkozó szabályokat helyezi egységes rendszerbe. A könyvszakmában például létrejönne a Nemzeti Könyvkultúra Kuratórium, a miniszter könyvszakmai tanácsadó testülete, amely az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti egységeként működik. „Létrehozva ezzel az egységes, értékelven működő települési könyvellátást, ami által minőségi értékalapú kiadványok kerülnek minden ötezer fő alatt település közösségi terébe, közösségi központjába.”

Finanszírozás

A kulturális feladatellátók támogatásának fő forrásai az előterjesztés szerint:

  • az állam és az önkormányzatok által nyújtott működési feladatfinanszírozás,
  • a saját bevételek,
  • a pályázati források és
  • a szponzoráció, mecenatúra forrásai.
Létrejön továbbá egy országos kulturális szakmai ellenőrzési rendszer, amely az állami kulturális feladatellátást, a közpénz hatékony, szakmai elvű felhasználását, valamint a szakmai feladatellátást ellenőrzi.

Az előterjesztéshez csatolt egyeztetési lapon az egyéb állami szervek között a Magyar Állami Operaház szerepel, de a Zeneakadémia nem, a társadalmi szervezeteknél a Magyar Teátrumi Tárasaság szintén szerepel, de se a Magyar Színházi Tárasaság, se a Független Előadó-Művészeti Szövetség (FESZ), se a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) nem szerepel a listában.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.