Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
pixabay.com
A felsőoktatási államtitkárság egy rendeletmódosítással 2018 szeptember 1-ig adott haladékot azok számára, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát (ők ezt még államvizsga néven ismerhették meg). A döntés 2015-ben született, akkor 2016 szeptember 1-ig volt lehetőség arra, hogy az abszolutóriumot megszerezzék az érintettek, és az elmúlt két évben ez 6400 hallgatónak sikerült is.
Tavaly több mint 20 ezren voltak azok, akiknek az abszolutóriumuk már megvolt, ám a záróvizsgát nem sikerült abszolválniuk. A azonban határidő lejárt, hiszen 2018-ban az utolsó vizsgaidőszak lezárult, illetve záróvizsga-időszak is véget ért. A főiskolára/egyetemre járóknak az abszolutórium megszerzése után két évük volt arra, hogy megszerezzék a diplomát. Mivel sokan egyszerűen csak lemondtak a diplomaszerzésről, és többet nem foglalkoztak a tanulmányaikkal, az intézmények továbbra is nyilvántartották az adataikat.
Legkésőbb 2018. július 11-én éjfélig, tehát ma éjfélig van lehetőségetek, hogy benyújtsátok a még hiányzó dokumentumokat, illetve egyetlen alkalommal módosíthatjátok a korábban megjelölt szakok sorrendjét. A pontszámításhoz szükséges (és a jelentkezéskor még nem csatolt) dokumentumokat az E-felvételi Dokumentumok menüpontjában tudjátok feltölteni - a sikeres feltöltést követően a fájl megjelenik a Jelentkezésekhez csatolt dokumentumok táblázatban.Fontos határidő jár le ma éjfélkor, sok felvételizőnek ezen múlhat a jelentkezése
A döntéssel az államtitkárság célja egyértelműen a "nagytakarítás" volt, erre utal az Oktatási Hivatal indoka, mely szerint a módosítás célja az volt, hogy lezárulhassanak azok a képzések, amelyek még szerepelnek ugyan a nyilvántartásokban, ám döntő többségükben már nincs sok esély arra, hogy befejezik azokat.
Nagy változás jöhet, ha a kormány rábólint: nyelvtanulásra diákhitel
Elképzelhető, hogy a jövőben a nyelvtanulás költségeinek fedezésére is fel lehet majd venni a diákhitelt - már ha a kormány rábólint a versenyképességi tanács javaslatára. A Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint Magyarország versenyképessége szempontjából különösen fontos a nyelvtanulás hatékonyságának növelése - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, a tanács elnöke a testület ülése után.
