„Tavaly végeztem szociológia alapszakon, de a diplomámat nem kaptam meg, mert nem szereztem meg a középfokú nyelvvizsgát. Mivel még nincs diplomám, mesterképzésre sem tudok felvételizni, így fogalmam sincs, mikor végzek az egyetemen. Igazságtalan, hogy míg az osztatlan képzésben tanulóknak öt évük volt a nyelvtanulásra, nekünk erre csak három év jutott” – írta levelében egy fővárosi hallgató. Rossz hírünk van: a felsőoktatási intézmények nem tehetnek különbséget a három- és az ötéves képzések végzősei között. Ha diplomát szeretnének, nyelvvizsgát kell szerezniük.
| Problémák vannak az iskolában? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre?Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! |
Azt, hogy a felsőoktatási intézmények a diploma kiadását a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatásához kötik,
nemrég a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete is kifogásolta
– szerintük etikátlan, hogy a felsőoktatási intézmények olyan tudást követelnek, amelyet a hallgatók nem sajátíthatnak el az egyetemeken, főiskolákon.
Pedig a diploma megszerzésének már 1996 óta feltétele a nyelvvizsga. A legtöbb alapszakon egy középfokú vizsgát kell tenni a harmadik év végéig, a mesterképzésben pedig gyakran felsőfokú vagy szakmai bizonyítványt kell szerezniük a hallgatóknak – ez azonban képzési területenként és intézményenként is változhat. A levélíró panasza Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman szerint azért nem lehet jogos, mert „korábban is léteztek rövidebb, illetve hosszabb időtartamú képzések – sőt ma is léteznek, ilyen például az egységes orvosi képzés”.
Jobb híján: oklevél helyett igazolás
Sok hallgató számára nem egyértelmű, hogy a nyelvvizsgát a záróvizsga előtt vagy az után kell-e bemutatni. Mivel záróvizsgára azok a hallgatók bocsáthatók, akik abszolutóriumot szereztek, vagyis eleget tettek a szakuk által előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek, a felsőoktatási intézmények nem tehetik kötelezővé a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatását az államvizsga időpontja előtt.
Azok, akik a záróvizsgájuk időpontjáig nem szereztek nyelvvizsgát, igazolást kaphatnak az intézményüktől. „Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, csak tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét” – írja 2009-es beszámolójában Aáry-Tamás Lajos.
| Egy főiskolai hallgató arról érdeklődött, hogy megszabhatja-e a felsőoktatási intézmény, melyik idegen nyelvből kell nyelvvizsgát szerezni. Az ombudsman szerint ilyen esetben mindig érdemes megnézni a szak képzési és kimeneti követelményeiről szóló dokumentumokat, amelyek azt is tartalmazzák, milyen nyelvvizsgát fogad el a felsőoktatási intézmény. Ha ebben több idegen nyelv is szerepel, a hallgató - ezek közül - szabadon választhat. |
Több hallgató is érdeklődött az oktatási jogok biztosánál, a felsőoktatási intézmények szabhatnak-e határidőt a nyelvvizsga megszerzésére. A válasz egyértelműen nem: a hatályos felsőoktatási törvényben nincs ilyen időkorlát, és az egyetemek maguk sem rendelkezhetnek másképp.
Negyven év felettiek és fogyatékkal élők: más szabályok vonatkoznak rájuk
A jelenlegi szabályozás szerint nem kell nyelvvizsgát szerezniük a diplomájuk megszerzéséhez azoknak, akik az egyetemi tanulmányaik megkezdésének évében betöltötték a negyvenedik életévüket – ez a rendelkezés azonban utoljára a 2015-2016-ban záróvizsgázókra vonatkozik majd.
| Egy hallgató azzal a panasszal fordult az oktatási jogok biztosához, hogy bár életkora miatt már nem kell a diploma megszerzéséhez nyelvvizsgát tennie, a felsőoktatási intézmény által kötelező tanegységként meghatározott szakfordítás kurzust el kell végeznie. Az ombudsman szerint a felsőoktatási jogszabályok nem tiltják, hogy szakfordítást kötelező tanegységeként jelöljön meg azok számára is, akik nem kötelesek nyelvvizsgát szerezni a záróvizsgáig. |
A fogyatékkal élő egyetemi hallgatókra speciális szabályok érvényesek: az ő esetükben a nyelvvizsga bemutatása nélkül is jár a diploma. A fogyatékosság típusát, mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát persze minden esetben szakvéleménnyel kell igazolni, a mentességre pedig csak akkor van lehetőség, ha a hallgató erre a szakvélemény alapján jogosult.
eduline
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
