„Tavaly végeztem szociológia alapszakon, de a diplomámat nem kaptam meg, mert nem szereztem meg a középfokú nyelvvizsgát. Mivel még nincs diplomám, mesterképzésre sem tudok felvételizni, így fogalmam sincs, mikor végzek az egyetemen. Igazságtalan, hogy míg az osztatlan képzésben tanulóknak öt évük volt a nyelvtanulásra, nekünk erre csak három év jutott” – írta levelében egy fővárosi hallgató. Rossz hírünk van: a felsőoktatási intézmények nem tehetnek különbséget a három- és az ötéves képzések végzősei között. Ha diplomát szeretnének, nyelvvizsgát kell szerezniük.
| Problémák vannak az iskolában? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre?Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! |
| Egy főiskolai hallgató arról érdeklődött, hogy megszabhatja-e a felsőoktatási intézmény, melyik idegen nyelvből kell nyelvvizsgát szerezni. Az ombudsman szerint ilyen esetben mindig érdemes megnézni a szak képzési és kimeneti követelményeiről szóló dokumentumokat, amelyek azt is tartalmazzák, milyen nyelvvizsgát fogad el a felsőoktatási intézmény. Ha ebben több idegen nyelv is szerepel, a hallgató - ezek közül - szabadon választhat. |
| Egy hallgató azzal a panasszal fordult az oktatási jogok biztosához, hogy bár életkora miatt már nem kell a diploma megszerzéséhez nyelvvizsgát tennie, a felsőoktatási intézmény által kötelező tanegységként meghatározott szakfordítás kurzust el kell végeznie. Az ombudsman szerint a felsőoktatási jogszabályok nem tiltják, hogy szakfordítást kötelező tanegységeként jelöljön meg azok számára is, akik nem kötelesek nyelvvizsgát szerezni a záróvizsgáig. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
