Összelopkodott szakdolgozatok: börtönbüntetés a csalóknak?

Le lehet leplezni a plagizáló, bérírókat foglalkoztató és a "használt" szakdolgozatokat vásároló végzős egyetemistákat és főiskolásokat? Egyáltalán indokolt-e elvárni, hogy a bolognai képzés hároméves alapszakjának elvégzése után egy negyven-ötvenoldalas tudományos munkát mutassanak be a hallgatók? Németországban börtönbüntetést kaptak a bérírók, de vajon itthon működne ez a rendszer? Erről a témáról tartottak vitafórumot a a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.

  • Eduline
"Egy fura színjáték részese a tanár és a diák is. Az interneten legálisan, tarifával együtt hirdetik magukat a szakdolgozatgyárak, és nekünk nincs eszköz a kezünkben, hogy lebuktassuk bármelyik felet. Esetleg a szakdolgozat védésénél meg lehet fogni a diákot, de ez sem mindig járható út" - mondta Goldmann Márta programfelelős, az anglisztikai intézet docense. Hozzátette: Németországban volt rá példa, hogy börtönbüntetésre ítéltek egyetemi tanárokat bérírásért, nálunk azonban ehhez új jogi szabályozásra lenne szükség, írja a Vasnépe.hu.

Fresli Mihály, az orosz tanszék docense szerint érdemes a szakdolgozati témát már az első évfolyamon kiválasztani és azután folyamatosan bővíteni, így a tanár végigkísérheti az alkotó folyamatot, kutatásmódszertani tanácsokkal láthatja el a hallgatót. Többen felvetették a korábban kötelező szemináriumi szakdolgozat újbóli bevezetését, akár kredit értékkel. Igenám, de megoldható-e ez ma, amikor négyszer annyi diák ül a padokban, mint húsz évvel ezelőtt?

Szentgyörgyi Szilárd, a Pannon Egyetem intézetigazgatója szerint a szakdolgozati témák az alapképzésben eltolódtak a szintetizáló irányba. A rövidebb időtartamú, gyakorlatorientált képzésben nem várható el, hogy minden diák valami újdonságot tegyen közzé. Mások szerint viszont szívesebben dolgozik a diák, ha érdekli is a a téma, amiben kutatásait végzi.

Van, aki hónapokig dolgozik a szakdolgozatán - és van, aki megvásárolja

Vajon az értékes gondolat vagy az igényes nyelvi megfogalmazás a fontosabb? A plágium, illetve a szakdolgozat vásárlás kérdésében érdekes szempontra világított rá Pataki Máté, a Sztaki plágiumkereső program fejlesztője. Elmondta: az egyetemek elvileg büntethetik, ha egy diák pénzért vásárolta a szakdolgozatát. Ehhez azonban bizonyítékra van szükség, s a hallgató ki fogja használni a jogi utat, hogy igazát megvédje. Sajnos az is gyakran előfordul, hogy az intézmények lenyelik a hallgatói plagizálást. Az az érdekük, hogy ne hozzák nyilvánosságra az ilyen eseteket, mert a túl sok értéktelen szakdolgozatot produkáló intézmény elveszíti  jó hírét, az ott szerzett diploma könnyen leértékelődhet.

Kovács László ügyvéd szerint valóban lehetetlen lebuktatni a bérírók szolgáltatásait igénybe vevő hallgatókat, ugyanis ha a szellemi alkotás létrehozója egy megállapodás keretében  a terméket átadja valaki másnak, az polgárjogilag nem kifogásolható. Legfeljebb a felhasználót lehet elmarasztalni, mert félrevezeti az oktatási intézményt. A plágium vonatkozásában sem lehet csak feketén vagy fehéren fogalmazni, hiszen bizonyos mértékű szakirodalom felhasználása törvényszerű, és a hallgató, amíg az anyagot összegyűjti, addig is elmélyül a témában.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.