Le lehet leplezni a plagizáló, bérírókat foglalkoztató és a "használt" szakdolgozatokat vásároló végzős egyetemistákat és főiskolásokat? Egyáltalán indokolt-e elvárni, hogy a bolognai képzés hároméves alapszakjának elvégzése után egy negyven-ötvenoldalas tudományos munkát mutassanak be a hallgatók? Németországban börtönbüntetést kaptak a bérírók, de vajon itthon működne ez a rendszer? Erről a témáról tartottak vitafórumot a a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.
"Egy fura színjáték részese a tanár és a diák is. Az interneten legálisan, tarifával együtt hirdetik magukat a
, és nekünk nincs eszköz a kezünkben, hogy lebuktassuk bármelyik felet. Esetleg a szakdolgozat védésénél meg lehet fogni a diákot, de ez sem mindig járható út" - mondta Goldmann Márta programfelelős, az anglisztikai intézet docense. Hozzátette: Németországban volt rá példa, hogy börtönbüntetésre ítéltek egyetemi tanárokat bérírásért, nálunk azonban ehhez új jogi szabályozásra lenne szükség, írja a Vasnépe.hu.
Fresli Mihály, az orosz tanszék docense szerint érdemes a szakdolgozati témát már az első évfolyamon kiválasztani és azután folyamatosan bővíteni, így a tanár végigkísérheti az alkotó folyamatot, kutatásmódszertani tanácsokkal láthatja el a hallgatót. Többen felvetették a korábban kötelező szemináriumi szakdolgozat újbóli bevezetését, akár kredit értékkel. Igenám, de megoldható-e ez ma, amikor négyszer annyi diák ül a padokban, mint húsz évvel ezelőtt?
Szentgyörgyi Szilárd, a Pannon Egyetem intézetigazgatója szerint a szakdolgozati témák az alapképzésben eltolódtak a szintetizáló irányba. A rövidebb időtartamú, gyakorlatorientált képzésben nem várható el, hogy minden diák valami újdonságot tegyen közzé. Mások szerint viszont szívesebben dolgozik a diák, ha érdekli is a a téma, amiben kutatásait végzi.
Vajon az értékes gondolat vagy az igényes nyelvi megfogalmazás a fontosabb? A
, illetve a szakdolgozat vásárlás kérdésében érdekes szempontra világított rá Pataki Máté, a Sztaki plágiumkereső program fejlesztője. Elmondta: az egyetemek elvileg büntethetik, ha egy diák pénzért vásárolta a szakdolgozatát. Ehhez azonban bizonyítékra van szükség, s a hallgató ki fogja használni a jogi utat, hogy igazát megvédje. Sajnos az is gyakran előfordul, hogy az intézmények lenyelik a
. Az az érdekük, hogy ne hozzák nyilvánosságra az ilyen eseteket, mert a túl sok értéktelen szakdolgozatot produkáló intézmény elveszíti jó hírét, az ott szerzett diploma könnyen leértékelődhet.
Kovács László ügyvéd szerint valóban lehetetlen lebuktatni a bérírók szolgáltatásait igénybe vevő
, ugyanis ha a szellemi alkotás létrehozója egy megállapodás keretében a terméket átadja valaki másnak, az polgárjogilag nem kifogásolható. Legfeljebb a felhasználót lehet elmarasztalni, mert félrevezeti az oktatási intézményt. A plágium vonatkozásában sem lehet csak feketén vagy fehéren fogalmazni, hiszen bizonyos mértékű szakirodalom felhasználása törvényszerű, és a hallgató, amíg az anyagot összegyűjti, addig is elmélyül a témában.
eduline
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
