Összelopkodott szakdolgozatok: börtönbüntetés a csalóknak?

Le lehet leplezni a plagizáló, bérírókat foglalkoztató és a "használt" szakdolgozatokat vásároló végzős egyetemistákat és főiskolásokat? Egyáltalán indokolt-e elvárni, hogy a bolognai képzés hároméves alapszakjának elvégzése után egy negyven-ötvenoldalas tudományos munkát mutassanak be a hallgatók? Németországban börtönbüntetést kaptak a bérírók, de vajon itthon működne ez a rendszer? Erről a témáról tartottak vitafórumot a a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában.

  • Eduline

"Egy fura színjáték részese a tanár és a diák is. Az interneten legálisan, tarifával együtt hirdetik magukat a

szakdolgozatgyárak

, és nekünk nincs eszköz a kezünkben, hogy lebuktassuk bármelyik felet. Esetleg a szakdolgozat védésénél meg lehet fogni a diákot, de ez sem mindig járható út" - mondta Goldmann Márta programfelelős, az anglisztikai intézet docense. Hozzátette: Németországban volt rá példa, hogy börtönbüntetésre ítéltek egyetemi tanárokat bérírásért, nálunk azonban ehhez új jogi szabályozásra lenne szükség, írja a Vasnépe.hu.

Fresli Mihály, az orosz tanszék docense szerint érdemes a szakdolgozati témát már az első évfolyamon kiválasztani és azután folyamatosan bővíteni, így a tanár végigkísérheti az alkotó folyamatot, kutatásmódszertani tanácsokkal láthatja el a hallgatót. Többen felvetették a korábban kötelező szemináriumi szakdolgozat újbóli bevezetését, akár kredit értékkel. Igenám, de megoldható-e ez ma, amikor négyszer annyi diák ül a padokban, mint húsz évvel ezelőtt?

Szentgyörgyi Szilárd, a Pannon Egyetem intézetigazgatója szerint a szakdolgozati témák az alapképzésben eltolódtak a szintetizáló irányba. A rövidebb időtartamú, gyakorlatorientált képzésben nem várható el, hogy minden diák valami újdonságot tegyen közzé. Mások szerint viszont szívesebben dolgozik a diák, ha érdekli is a a téma, amiben kutatásait végzi.

Van, aki hónapokig dolgozik a szakdolgozatán - és van, aki megvásárolja

Vajon az értékes gondolat vagy az igényes nyelvi megfogalmazás a fontosabb? A

plágium

, illetve a szakdolgozat vásárlás kérdésében érdekes szempontra világított rá Pataki Máté, a Sztaki plágiumkereső program fejlesztője. Elmondta: az egyetemek elvileg büntethetik, ha egy diák pénzért vásárolta a szakdolgozatát. Ehhez azonban bizonyítékra van szükség, s a hallgató ki fogja használni a jogi utat, hogy igazát megvédje. Sajnos az is gyakran előfordul, hogy az intézmények lenyelik a

hallgatói plagizálást

. Az az érdekük, hogy ne hozzák nyilvánosságra az ilyen eseteket, mert a túl sok értéktelen szakdolgozatot produkáló intézmény elveszíti  jó hírét, az ott szerzett diploma könnyen leértékelődhet.

Kovács László ügyvéd szerint valóban lehetetlen lebuktatni a bérírók szolgáltatásait igénybe vevő

hallgatókat

, ugyanis ha a szellemi alkotás létrehozója egy megállapodás keretében  a terméket átadja valaki másnak, az polgárjogilag nem kifogásolható. Legfeljebb a felhasználót lehet elmarasztalni, mert félrevezeti az oktatási intézményt. A plágium vonatkozásában sem lehet csak feketén vagy fehéren fogalmazni, hiszen bizonyos mértékű szakirodalom felhasználása törvényszerű, és a hallgató, amíg az anyagot összegyűjti, addig is elmélyül a témában.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.