Online záróvizsga vagy szigorúan szabályozott, de személyes diplomavédés? Így döntöttek az egyetemek

Hogyan zajlanak az idei tanév egyetemi záróvizsgái? Megnéztük, milyen megoldást találtak egyes egyetemek.

  • Eduline

Néhány egyetem esetén még arról írtunk a távoktatás kezdetén, hogy elképzelhető hogy online zajlanak majd a tavaszi, nyári záróvizsgák, diplomavédések is. Most megnéztük, hogy az idő előrehaladtával a legnépszerűbb egyetemek hogyan döntöttek.

Az érvényes szabályok szerint az egyetemi záróvizsgák során is kerülni kell a személyes érintkezéseket. Amellett, hogy a másfél méteres távolság tartására ilyenkor is figyelemmel kell lenni, azt is lehetővé tettük, hogy ezeken a vizsgákon ne három, hanem csak két fős legyen a bizottság - ezzel is csökkentve a fertőzés terjedésének kockázatát - ezt még Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára mondta el korábban az MTI-nek.

Ahogyan sok más kérdésben, így ebben is egyetemenként, sőt akár karonként is eltérő döntések születtek. Az ELTE-n online záróvizsgák lesznek, ahogyan a Debreceni Egyetemen is kizárólag online vizsgákat szerveznek. A PTE Állam-és Jogtudományi Karán szigorú intézkedések mellett, de személyes záróvizsgákat szerveznek.

A Károli Gáspár Református Egyetemen mindkét formában lehetséges a vizsgázás. A záróvizsgákat bár elsődlegesen távolléti formában, online kell megszervezni, de azt írják: lehetőség van a záróvizsgák személyes hallgatói jelenléttel történő megszervezésére is.

Nyelvvizsgamentesség: itt az összes szabály, amit tudni kell

A főiskolai okleveleket is kiadják? Mi lesz a felsőoktatási szakképzésen tanulókkal? Itt vannak a részletek az nyelvvizsgamentes diplomákról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.