Több, a felsőoktatási felvételit, illetve a záróvizsgákat és a diplomaszerzést is érintő változásról is döntött a kormány - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az MTI-nek.
Az első és legfontosabb, az egészség és az élet védelme. Emellett figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a diákokat ne érje hátrány, a lehető legkevesebb érdemi módosítás történjen a folyamatokban. Illetve minden döntést úgy kellett meghozni, hogy azok a közeljövőben, valamint középtávon, a járvány utáni gazdasági építkezés időszakában is megfelelő hátteret jelentsenek a fiataloknak - sorolta Schanda Tamás.
Az államtitkár kifejtette: ennek érdekében a kormány - a megfelelő jogszabályi környezet megalkotásával - lehetővé tette az egyes intézményeknek, hogy biztonságos körülmények között szervezhessék meg a különböző vizsgafolyamatokat. Így az idei általános felsőoktatási felvételi eljárásban a személyes jelenlétet igénylő vizsgákat úgy kell megszervezni, hogy az személyes érintkezést ne igényeljen, a másfél méteres távolság tartása folyamatosan biztosított legyen.
A tanárképzésben a pályaalkalmassági vizsgálatban a jelentkező előzetesen megküldött motivációs levele szolgál alapul, a tanító, konduktor, óvodapedagógus és csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés alkalmassági vizsgáján pedig a jelentkező írásbeli nyilatkozata arról, hogy nincs olyan betegsége, vagy más körülmény, amely akadályozná felsőoktatási tanulmányainak folytatását - ismertette.
Ami a záróvizsgákat illeti, szintén kerülni kell a személyes érintkezéseket. Amellett, hogy a másfél méteres távolság tartására ilyenkor is figyelemmel kell lenni, azt is lehetővé tettük, hogy ezeken a vizsgákon ne három, hanem csak két fős legyen a bizottság - ezzel is csökkentve a fertőzés terjedésének kockázatát - mondta el a diploma megszerzéséhez elengedhetetlen vizsgákkal összefüggésben Schanda Tamás.
A járvány miatt kialakult veszélyhelyzet óriási problémát jelentene azoknak is, akik most készültek befejezni vagy honosítani a nyelvvizsgájukat. "Úgy döntöttünk, hogy az ő esetükben a részeredményt, illetve a külföldi vizsgát kell elfogadni komplex nyelvvizsgának, azaz ezek után jár a középfok esetében a 28, felsőfok esetében pedig 40 pont a felvételi eljárásban - fejtette ki az államtitkár, majd ismertette a nyelvvizsgákat érintő további módosításokat is. Tájékoztatása szerint azok, akik 2020. augusztus 31-ig leteszik vagy már letették a záróvizsgát, mentesülnek a korábban előírt nyelvvizsga kötelezettség alól.
Elmondta, arra kérték az intézményeket, hogy az oklevelek kiállítását haladéktalanul kezdjék meg. Hozzátette: ehhez a kormány természetesen minden technikai segítséget megad az Oktatási Hivatal közreműködésével. A gyakorlati tudnivalókkal kapcsolatban arról számolt be, hogy a hallgatókat, volt hallgatókat az adott egyetem, főiskola fogja értesíteni a részletekről, és természetesen a diploma átvétele során is kerülni kell a személyes kontaktust.
Közölte, azok a vizsgaközpontok kérhetik az akkreditációjuk online vizsgáztatással való kiegészítését a veszélyhelyzet idejére, amelyek rendelkeznek a számítógépes nyelvvizsgák lebonyolítására érvényes engedéllyel.
Nyelvvizsgamentesség: itt az összes szabály, amit tudni kell
Ahogy számtalanszor leírtuk már, a miniszter szerint 75 ezer olyan, már végzett hallgató van ma Magyarországon, akiknek nyelvvizsga hiányában nem adták ki a diplomájukat. Nekik szeretnének most segíteni ezzel a kedvezménnyel. A nyelvvizsgamentesség azonban nem csak rájuk vonatkozik, minden hallgatót érint, aki 2020.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
