Döntött a kormány: a felvételin, záróvizsgákon és a diplomaszerzésen is változtatnak a járvány miatt

Több, a felsőoktatási felvételit, illetve a záróvizsgákat és a diplomaszerzést is érintő változásról is döntött a kormány - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az MTI-nek.

  • Eduline/MTI

Az első és legfontosabb, az egészség és az élet védelme. Emellett figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a diákokat ne érje hátrány, a lehető legkevesebb érdemi módosítás történjen a folyamatokban. Illetve minden döntést úgy kellett meghozni, hogy azok a közeljövőben, valamint középtávon, a járvány utáni gazdasági építkezés időszakában is megfelelő hátteret jelentsenek a fiataloknak - sorolta Schanda Tamás.

Az államtitkár kifejtette: ennek érdekében a kormány - a megfelelő jogszabályi környezet megalkotásával - lehetővé tette az egyes intézményeknek, hogy biztonságos körülmények között szervezhessék meg a különböző vizsgafolyamatokat. Így az idei általános felsőoktatási felvételi eljárásban a személyes jelenlétet igénylő vizsgákat úgy kell megszervezni, hogy az személyes érintkezést ne igényeljen, a másfél méteres távolság tartása folyamatosan biztosított legyen.

A tanárképzésben a pályaalkalmassági vizsgálatban a jelentkező előzetesen megküldött motivációs levele szolgál alapul, a tanító, konduktor, óvodapedagógus és csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés alkalmassági vizsgáján pedig a jelentkező írásbeli nyilatkozata arról, hogy nincs olyan betegsége, vagy más körülmény, amely akadályozná felsőoktatási tanulmányainak folytatását - ismertette.

Ami a záróvizsgákat illeti, szintén kerülni kell a személyes érintkezéseket. Amellett, hogy a másfél méteres távolság tartására ilyenkor is figyelemmel kell lenni, azt is lehetővé tettük, hogy ezeken a vizsgákon ne három, hanem csak két fős legyen a bizottság - ezzel is csökkentve a fertőzés terjedésének kockázatát - mondta el a diploma megszerzéséhez elengedhetetlen vizsgákkal összefüggésben Schanda Tamás.

A járvány miatt kialakult veszélyhelyzet óriási problémát jelentene azoknak is, akik most készültek befejezni vagy honosítani a nyelvvizsgájukat. "Úgy döntöttünk, hogy az ő esetükben a részeredményt, illetve a külföldi vizsgát kell elfogadni komplex nyelvvizsgának, azaz ezek után jár a középfok esetében a 28, felsőfok esetében pedig 40 pont a felvételi eljárásban - fejtette ki az államtitkár, majd ismertette a nyelvvizsgákat érintő további módosításokat is. Tájékoztatása szerint azok, akik 2020. augusztus 31-ig leteszik vagy már letették a záróvizsgát, mentesülnek a korábban előírt nyelvvizsga kötelezettség alól.

Elmondta, arra kérték az intézményeket, hogy az oklevelek kiállítását haladéktalanul kezdjék meg. Hozzátette: ehhez a kormány természetesen minden technikai segítséget megad az Oktatási Hivatal közreműködésével. A gyakorlati tudnivalókkal kapcsolatban arról számolt be, hogy a hallgatókat, volt hallgatókat az adott egyetem, főiskola fogja értesíteni a részletekről, és természetesen a diploma átvétele során is kerülni kell a személyes kontaktust.

Közölte, azok a vizsgaközpontok kérhetik az akkreditációjuk online vizsgáztatással való kiegészítését a veszélyhelyzet idejére, amelyek rendelkeznek a számítógépes nyelvvizsgák lebonyolítására érvényes engedéllyel.

Nyelvvizsgamentesség: itt az összes szabály, amit tudni kell

Ahogy számtalanszor leírtuk már, a miniszter szerint 75 ezer olyan, már végzett hallgató van ma Magyarországon, akiknek nyelvvizsga hiányában nem adták ki a diplomájukat. Nekik szeretnének most segíteni ezzel a kedvezménnyel. A nyelvvizsgamentesség azonban nem csak rájuk vonatkozik, minden hallgatót érint, aki 2020.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”

Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu