Nyelvvizsgamentesség: itt az összes szabály, amit tudni kell

A főiskolai okleveleket is kiadják? Mi lesz a felsőoktatási szakképzésen tanulókkal? Itt vannak a részletek az nyelvvizsgamentes diplomákról.

  • Eduline

Ahogy számtalanszor leírtuk már, a miniszter szerint 75 ezer olyan, már végzett hallgató van ma Magyarországon, akiknek nyelvvizsga hiányában nem adták ki a diplomájukat. Nekik szeretnének most segíteni ezzel a kedvezménnyel. A nyelvvizsgamentesség azonban nem csak rájuk vonatkozik, minden hallgatót érint, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz, erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium adott tájékoztatást a bejelentés után.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) utánajárt a legfontosabb szabályoknak a nyelvvizsgamentességgel kapcsolatban, és Budai Marcell a HÖOK sajtófőnöke arról tájékoztatta az Eduline-t, hogy a korábbi részletek mellett kiderült, hogy a kedvezmény valamennyi egyetemi és főiskolai diplomára vonatkozik függetlenül attól, hogy alap- vagy mesterszakos diplomáról van szó.

Tehát nem számít, hogy egyetemen vagy főiskolán szereztetek felsőfokú végzettséget, ettől függetlenül kézhez kaphatjátok az okleveleteket. Továbbá nem számít az sem, hogy két éve vagy tizenkét éve szereztétek meg ezt a végzettséget, amennyiben valamikor nyelvvizsgahiány miatt nem kaptátok meg a diplomátokat, ez most megváltozik.

Arra is választ kaptunk, hogy a felsőoktatási szakképzésen tanulókra is vonatkozik-e a kedvezmény. A válasz: igen, a FOSZK-os oklevelekre is érvényes a szabály.

A hiányzó vizsgák száma sem fontos

A HÖOK arra is választ kapott, mi van azokkal, akiknek egy mesterképzés esetén esetleg nem csak egy, hanem kettő vagy több vizsgájuk hiányzik. Ők is diplomát kaphatnak, a nyelvvizsgamentesség ugyanis valahány nyelvvizsgára vonatkozik függetlenül attól, hogy hány nyelvvizsgát írnak elő a felsőoktatási jogszabályok az adott szakra, és függetlenül attól, hogy egy, vagy akár több nyelvvizsga hiányzik.

Ami a legfontosabb, hogy a fentieken túl az idei évi mesterfelvételi eljárásokra a nyelvvizsga követelményeit is felfüggesztik - tájékoztatott a HÖOK sajtófőnöke.

Komoly kérdéseket vet fel a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés - mi lesz az oklevelekkel?

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap bejelentette, 75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához. Szakmailag azonban ez már most sok kérdést felvet. Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökével beszélgettünk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.