Nyelvvizsgamentesség: itt az összes szabály, amit tudni kell

A főiskolai okleveleket is kiadják? Mi lesz a felsőoktatási szakképzésen tanulókkal? Itt vannak a részletek az nyelvvizsgamentes diplomákról.

  • Eduline

Ahogy számtalanszor leírtuk már, a miniszter szerint 75 ezer olyan, már végzett hallgató van ma Magyarországon, akiknek nyelvvizsga hiányában nem adták ki a diplomájukat. Nekik szeretnének most segíteni ezzel a kedvezménnyel. A nyelvvizsgamentesség azonban nem csak rájuk vonatkozik, minden hallgatót érint, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz, erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium adott tájékoztatást a bejelentés után.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) utánajárt a legfontosabb szabályoknak a nyelvvizsgamentességgel kapcsolatban, és Budai Marcell a HÖOK sajtófőnöke arról tájékoztatta az Eduline-t, hogy a korábbi részletek mellett kiderült, hogy a kedvezmény valamennyi egyetemi és főiskolai diplomára vonatkozik függetlenül attól, hogy alap- vagy mesterszakos diplomáról van szó.

Tehát nem számít, hogy egyetemen vagy főiskolán szereztetek felsőfokú végzettséget, ettől függetlenül kézhez kaphatjátok az okleveleteket. Továbbá nem számít az sem, hogy két éve vagy tizenkét éve szereztétek meg ezt a végzettséget, amennyiben valamikor nyelvvizsgahiány miatt nem kaptátok meg a diplomátokat, ez most megváltozik.

Arra is választ kaptunk, hogy a felsőoktatási szakképzésen tanulókra is vonatkozik-e a kedvezmény. A válasz: igen, a FOSZK-os oklevelekre is érvényes a szabály.

A hiányzó vizsgák száma sem fontos

A HÖOK arra is választ kapott, mi van azokkal, akiknek egy mesterképzés esetén esetleg nem csak egy, hanem kettő vagy több vizsgájuk hiányzik. Ők is diplomát kaphatnak, a nyelvvizsgamentesség ugyanis valahány nyelvvizsgára vonatkozik függetlenül attól, hogy hány nyelvvizsgát írnak elő a felsőoktatási jogszabályok az adott szakra, és függetlenül attól, hogy egy, vagy akár több nyelvvizsga hiányzik.

Ami a legfontosabb, hogy a fentieken túl az idei évi mesterfelvételi eljárásokra a nyelvvizsga követelményeit is felfüggesztik - tájékoztatott a HÖOK sajtófőnöke.

Komoly kérdéseket vet fel a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés - mi lesz az oklevelekkel?

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap bejelentette, 75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához. Szakmailag azonban ez már most sok kérdést felvet. Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökével beszélgettünk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.