Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ma bejelentette, 75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához. De ez kiket érint pontosan?
Frissítés: a nyelvvizsgamentesség minden hallgatóra vonatkozik, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz, erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatta az MTI-t.
A miniszter szerint ma 75 ezer olyan már végzett hallgató van ma Magyarországon, akiknek nyelvvizsga hiányában nem adták ki a diplomájukat. Nekik szeretnének most segíteni ezzel a kedvezménnyel. A záróvizsgázott, de diploma nélküliek a 2019 június végéig mért adatok szerint összesen több mint 93 ezren voltak - ők a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatták kézhez eddig a felsőfokú oklevelet.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell megerősítette az Eduline-nak, hogy ez a szám azonban ki fog bővülni az idén végző hallgatókkal is, a 75 ezer ugyanis csak azokat a diákokat takarja, akik korábban nem kapták meg a diplomájukat.
Arról, hogy ezeket ki intézi majd, illetve hogyan és mikor jutnak a diplomájukhoz az érintette, eddig nem mondott bővebb információkat a miniszter a sajtótájékoztatón. Továbbá azt sem lehet még tudni, hogy ez a felsőoktatási szakképzésben tanulókra illetve végzettekre is vonatkozik-e a mentesség.
Palkovics László miniszter azonban nem csak a nyelvvizsgákról beszélt, hanem a felnőttképzésben és a felsőoktatásban tanulókat érintő anyagi támogatásokról is. Erről itt olvashattok bővebben.
75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához
Jön a felnőtképzési diákhitel, az egyetemisták pedig egyszeri 500 ezer forintos hitelt vehetnek majd fel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
