Lejárt a határidő, azoknak, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát.
A felsőoktatási államtitkárság egy rendeletmódosítással 2018 szeptember 1-ig adott haladékot azok számára, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát (ők ezt még államvizsga néven ismerhették meg). A döntés 2015-ben született, akkor 2016 szeptember 1-ig volt lehetőség arra, hogy az abszolutóriumot megszerezzék az érintettek, és az elmúlt két évben ez 6400 hallgatónak sikerült is.
Az ELTE-n egyetemi szinten 3870 hallgatói képzés volt befejezetlen – ez nagyjából azonos az érintett, tanulmányaikat 2005 előtt megkezdett diákok létszámával, de egy hallgatónak több képzése is lehet(ett). Végül 846 sikeres záróvizsgát tettek le mostanáig, vagyis csak az ország legnagyobb egyetemén 3024 diploma úszott el - írja a Vasárnapi Hírek.
Szegeden még nem tudtak egészen pontos adatokkal szolgálni - írják - mert augusztus 27. és 31. között itt is pótzáróvizsga-időszakot tartanak, de a körülbelül 300-400 érintett diákból 100-150 záróvizsgázott végül.
A döntéssel az államtitkárság célja egyértelműen a "nagytakarítás" volt, erre utal az Oktatási Hivatal indoka, mely szerint a módosítás célja az volt, hogy lezárulhassanak azok a képzések, amelyek még szerepelnek ugyan a nyilvántartásokban, ám döntő többségükben már nincs sok esély arra, hogy befejezik azokat.
Már az egyetem első félévében lehet halasztani?
Bekerültetek valamelyik egyetemre vagy főiskolára, de nem vagytok biztosak abban, hogy szeretnétek-e elkezdeni a képzést szeptemberben? Vajon halaszthattok-e egy félévet ilyenkor? A legtöbb felsőoktatási intézmény nem engedélyezi, hogy egy hallgató már az első félévben halasszon, azaz passzív félévet kérjen. Érdemes megnézni az adott egyetem vagy főiskola tanulmányi és vizsgaszabályzatát, abban ugyanis szerepelnek a halasztás (vagy passziváltatás) szabályai.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Úgy tűnik, egy tanári diploma nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is új karrierutakat nyithat meg.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
