Ma megjelent egy kormányrendelet, amely több változást is tartalmaz az egyetemek, főiskolák számára is. Összegyűjtöttük a főbb változásokat, amelyeknek sok diák örülhet.
2020-ban a következő, 2020/2021-es tanévre nézve nem történhet állami ösztöndíjas helyről önköltségesre sorolás a ma megjelent kormányrendelet szerint. Vagyis, ez azt jelenti, hogy az eddigi - állami ösztöndíjas hely megtartásához szükséges - kreditszámot és tanulmányi átlagot ha nem éritek el, akkor sem sorolhatnak át benneteket önköltséges képzésre.
A hírről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) számolt be elsőként, ahol azt is hozzátették: a kormányhatározat a önköltséges képzésről való visszasorolás lehetőségét nem zárja ki. Vagyis fordított esetben lehetséges az átsorolás továbbra is.
1,5 méter távolság - a záróvizsgán is
A kormányrendelet kitér az idei záróvizsgákra is, amiket az intézmények úgy kell megszerveznie, hogy az intézménybe be lehet lépni, de személyes érintkezés ne legyen, valamint 1,5 méter távolság tartva legyen. Ennek értelmében lehet, hogy mégsem online lesznek majd a záróvizsgák?
Az intézmények több kérdésben is eltérően dönthetek, például a a félév és a tanév hossza is egyetemenként eltérhet törvényben meghatározottaktól. Ahogyan arról korábban már írtunk, a Debreceni Egyetem például akár augusztus 31-ig is meghosszabbíthatja a tavaszi szemesztert.
Kitolták a határidőt a hazai munkaviszony teljesítésére vonatkozóan is. Az érintett végzett állami ösztöndíjas hallgatóknak egy évvel több idejük lesz ezt teljesíteni, abban az esetben ha egyébként 2020. decemberben járna le a határidejük.
Nem számít a passzív félév
A kormányrendelet szerint azok a hallgatók, akik a tavaszi félévüket passziváltatták, nem kell, hogy beleszámítson a jelenlegi szabályok szerinti működésbe - ami szerint egymás után legfeljebb két félévet lehet passziválni.
Végül bekerült a kormányrendeletbe a nyelvvizsga könnyítés is: azok, akik 2020. aug. 31-ig sikeres záróvizsgát tesznek, mentesülnek a nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.
Komoly kérdéseket vet fel a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés - mi lesz az oklevelekkel?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap bejelentette, 75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához. Szakmailag azonban ez már most sok kérdést felvet. Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökével beszélgettünk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
