Változás az állami ösztöndíjas képzéseken: idén nem lesz átsorolás

Ma megjelent egy kormányrendelet, amely több változást is tartalmaz az egyetemek, főiskolák számára is. Összegyűjtöttük a főbb változásokat, amelyeknek sok diák örülhet.

  • Eduline

2020-ban a következő, 2020/2021-es tanévre nézve nem történhet állami ösztöndíjas helyről önköltségesre sorolás a ma megjelent kormányrendelet szerint. Vagyis, ez azt jelenti, hogy az eddigi - állami ösztöndíjas hely megtartásához szükséges - kreditszámot és tanulmányi átlagot ha nem éritek el, akkor sem sorolhatnak át benneteket önköltséges képzésre.

A hírről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) számolt be elsőként, ahol azt is hozzátették: a kormányhatározat a önköltséges képzésről való visszasorolás lehetőségét nem zárja ki. Vagyis fordított esetben lehetséges az átsorolás továbbra is.

1,5 méter távolság - a záróvizsgán is

A kormányrendelet kitér az idei záróvizsgákra is, amiket az intézmények úgy kell megszerveznie, hogy az intézménybe be lehet lépni, de személyes érintkezés ne legyen, valamint 1,5 méter távolság tartva legyen. Ennek értelmében lehet, hogy mégsem online lesznek majd a záróvizsgák?

Az intézmények több kérdésben is eltérően dönthetek, például a a félév és a tanév hossza is egyetemenként eltérhet törvényben meghatározottaktól. Ahogyan arról korábban már írtunk, a Debreceni Egyetem például akár augusztus 31-ig is meghosszabbíthatja a tavaszi szemesztert.

Kitolták a határidőt a hazai munkaviszony teljesítésére vonatkozóan is. Az érintett végzett állami ösztöndíjas hallgatóknak egy évvel több idejük lesz ezt teljesíteni, abban az esetben ha egyébként 2020. decemberben járna le a határidejük.

Nem számít a passzív félév

A kormányrendelet szerint azok a hallgatók, akik a tavaszi félévüket passziváltatták, nem kell, hogy beleszámítson a jelenlegi szabályok szerinti működésbe - ami szerint egymás után legfeljebb két félévet lehet passziválni.

Végül bekerült a kormányrendeletbe a nyelvvizsga könnyítés is: azok, akik 2020. aug. 31-ig sikeres záróvizsgát tesznek, mentesülnek a nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

Komoly kérdéseket vet fel a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés - mi lesz az oklevelekkel?

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap bejelentette, 75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához. Szakmailag azonban ez már most sok kérdést felvet. Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökével beszélgettünk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna