Változás az állami ösztöndíjas képzéseken: idén nem lesz átsorolás

Ma megjelent egy kormányrendelet, amely több változást is tartalmaz az egyetemek, főiskolák számára is. Összegyűjtöttük a főbb változásokat, amelyeknek sok diák örülhet.

  • Eduline

2020-ban a következő, 2020/2021-es tanévre nézve nem történhet állami ösztöndíjas helyről önköltségesre sorolás a ma megjelent kormányrendelet szerint. Vagyis, ez azt jelenti, hogy az eddigi - állami ösztöndíjas hely megtartásához szükséges - kreditszámot és tanulmányi átlagot ha nem éritek el, akkor sem sorolhatnak át benneteket önköltséges képzésre.

A hírről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) számolt be elsőként, ahol azt is hozzátették: a kormányhatározat a önköltséges képzésről való visszasorolás lehetőségét nem zárja ki. Vagyis fordított esetben lehetséges az átsorolás továbbra is.

1,5 méter távolság - a záróvizsgán is

A kormányrendelet kitér az idei záróvizsgákra is, amiket az intézmények úgy kell megszerveznie, hogy az intézménybe be lehet lépni, de személyes érintkezés ne legyen, valamint 1,5 méter távolság tartva legyen. Ennek értelmében lehet, hogy mégsem online lesznek majd a záróvizsgák?

Az intézmények több kérdésben is eltérően dönthetek, például a a félév és a tanév hossza is egyetemenként eltérhet törvényben meghatározottaktól. Ahogyan arról korábban már írtunk, a Debreceni Egyetem például akár augusztus 31-ig is meghosszabbíthatja a tavaszi szemesztert.

Kitolták a határidőt a hazai munkaviszony teljesítésére vonatkozóan is. Az érintett végzett állami ösztöndíjas hallgatóknak egy évvel több idejük lesz ezt teljesíteni, abban az esetben ha egyébként 2020. decemberben járna le a határidejük.

Nem számít a passzív félév

A kormányrendelet szerint azok a hallgatók, akik a tavaszi félévüket passziváltatták, nem kell, hogy beleszámítson a jelenlegi szabályok szerinti működésbe - ami szerint egymás után legfeljebb két félévet lehet passziválni.

Végül bekerült a kormányrendeletbe a nyelvvizsga könnyítés is: azok, akik 2020. aug. 31-ig sikeres záróvizsgát tesznek, mentesülnek a nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

Komoly kérdéseket vet fel a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés - mi lesz az oklevelekkel?

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap bejelentette, 75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához. Szakmailag azonban ez már most sok kérdést felvet. Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökével beszélgettünk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.