Ma megjelent egy kormányrendelet, amely több változást is tartalmaz az egyetemek, főiskolák számára is. Összegyűjtöttük a főbb változásokat, amelyeknek sok diák örülhet.
2020-ban a következő, 2020/2021-es tanévre nézve nem történhet állami ösztöndíjas helyről önköltségesre sorolás a ma megjelent kormányrendelet szerint. Vagyis, ez azt jelenti, hogy az eddigi - állami ösztöndíjas hely megtartásához szükséges - kreditszámot és tanulmányi átlagot ha nem éritek el, akkor sem sorolhatnak át benneteket önköltséges képzésre.
A hírről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) számolt be elsőként, ahol azt is hozzátették: a kormányhatározat a önköltséges képzésről való visszasorolás lehetőségét nem zárja ki. Vagyis fordított esetben lehetséges az átsorolás továbbra is.
1,5 méter távolság - a záróvizsgán is
A kormányrendelet kitér az idei záróvizsgákra is, amiket az intézmények úgy kell megszerveznie, hogy az intézménybe be lehet lépni, de személyes érintkezés ne legyen, valamint 1,5 méter távolság tartva legyen. Ennek értelmében lehet, hogy mégsem online lesznek majd a záróvizsgák?
Az intézmények több kérdésben is eltérően dönthetek, például a a félév és a tanév hossza is egyetemenként eltérhet törvényben meghatározottaktól. Ahogyan arról korábban már írtunk, a Debreceni Egyetem például akár augusztus 31-ig is meghosszabbíthatja a tavaszi szemesztert.
Kitolták a határidőt a hazai munkaviszony teljesítésére vonatkozóan is. Az érintett végzett állami ösztöndíjas hallgatóknak egy évvel több idejük lesz ezt teljesíteni, abban az esetben ha egyébként 2020. decemberben járna le a határidejük.
Nem számít a passzív félév
A kormányrendelet szerint azok a hallgatók, akik a tavaszi félévüket passziváltatták, nem kell, hogy beleszámítson a jelenlegi szabályok szerinti működésbe - ami szerint egymás után legfeljebb két félévet lehet passziválni.
Végül bekerült a kormányrendeletbe a nyelvvizsga könnyítés is: azok, akik 2020. aug. 31-ig sikeres záróvizsgát tesznek, mentesülnek a nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.
Komoly kérdéseket vet fel a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés - mi lesz az oklevelekkel?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap bejelentette, 75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához. Szakmailag azonban ez már most sok kérdést felvet. Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökével beszélgettünk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
