Az állami ösztöndíjas egyetemistáknak, főiskolásoknak hazai munkaviszonyt kell fenntartaniuk a végzés után, illetve akkor is, ha nem szerzik meg időben a diplomát. De pontosan mi számít bele ebbe? Itt vannak a részletek.
Az idén változtak az állami ösztöndíjas hallgatókat érintő szabályok: azoknak, akik nem szerzik meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, a képzési költség felének visszafizetése helyett január elsejétől hazai munkaviszonyt kell fenntartaniuk. Állami ösztöndíjas félévenként 150 nappal kell számolni, és a kötelezettséget az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül kell teljesíteni.
Az állami ösztöndíjas hallgatók másik kötelezettsége, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az ösztöndíjas tanulmányok idejével megegyező időtartamban (ösztöndíjas félévenként 150 nappal számolva) kell hazai munkaviszonyt fenntartaniuk. Itt foglaltuk össze az összes tudnivalót a diplomaszerzési határidőről, a szakváltásról, a kivételekről és a kötelezettségek teljesítéséről.
De mit is jelent pontosan a hazai munkaviszony?
Hazai munkaviszonynak a társadalombiztosítási jogviszony számít, ami lehet munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy magyar joghatóság alatt végzett vállalkozási tevékenység - a diákmunka viszont nem. Teljes vagy részmunkaidőben is dolgozhattok, a munkának pedig nem kell a képzési területhez igazodnia. A teljesítendő napok számába nemcsak a munkanapok, hanem a teljes biztosítotti időszak, vagyis a hétvégék és az ünnepnapok is beleszámítanak, és több munkaviszonyból is összetevődhet.
A hazai munkaviszony időtartamába beleszámít a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, illetve az az időszak, amely alatt álláskeresési járadékot kaptok.
A szomszédos államokban élő magyarok a hazai munkaviszonyt a származási országban is teljesíthetik - ezt a munkaviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni. Ugyanez vonatkozik a Magyarországon önkéntes katonai szolgálatot teljesítők társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésére is. Az Oktatási Hivatal részletes tájékoztatóját itt találjátok.
Ezért (is) számít, hogy milyen jegyeket szereztek a vizsgaidőszakban
Ha jól tanultok, állami ösztöndíjasként már a második félévtől kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, támogatott helyet szerezhettek vagy - ellenkező esetben - akár el is veszíthetitek azt. Mutatjuk a szabályokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
