Ezért (is) számít, hogy milyen jegyeket szereztek a vizsgaidőszakban

Ha jól tanultok, állami ösztöndíjasként már a második félévtől kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, támogatott helyet szerezhettek vagy - ellenkező esetben - akár el is veszíthetitek azt. Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

Tanulmányi ösztöndíjat az állami ösztöndíjas hallgatók kaphatnak az előző félévi tanulmányi eredményük alapján. Azt, hogy pontosan mi alapján döntenek, az egyetemek, főiskolák határozhatják meg: van, ahol csak a tanulmányi átlag számít, máshol ezt az egyes tárgyak kreditértékével súlyozzák, és van, ahol a teljesített kreditek számát is figyelembe veszik.

Az egyes hallgatók tanulmányi ösztöndíját egymáshoz képest határozzák meg, vagyis az, hogy az azonos szakon és évfolyamon tanulók milyen eredményt érnek el, döntő tényező. Ha sokan érik el a lehető legjobb eredményt, lehet, hogy már az utánuk a sorban következő sem kap ösztöndíjat. Ha viszont nagyobb a szórás, gyengébb eredménnyel is el lehet nyerni a támogatást.

A tanulmányi ösztöndíjat mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, a havi összeg nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 5 százalékánál. Jó hír, hogy a normatíva 2020-tól 166 600 forintra emelkedik, ami azt jelenti, hogy legalább havonta 8 300 forintra számíthattok.

Annak, ha rosszul sikerülnek a vizsgáitok, amellett, hogy eleshettek ettől a pénztől, lehet egy sokkal súlyosabb következménye is. Ugyanis ha az utolsó két aktív félévetekben nem szereztek átlagban legalább 18 kreditet, és nem éritek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot, a tanév végén elveszíthetitek az állami ösztöndíjas helyeteket. A képzési területenkénti minimumátlagot kormányrendelet határozza meg: itt találjátok őket.

Az átsorolás ellenkező irányba is működik: a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók, ha ehhez kérelmet adnak be. Az állami ösztöndíjas képzéssel kapcsolatos összes tudnivalót itt találjátok.

Egyetemi ösztöndíjak: miből él a magyar hallgató?

Tanulmányi és szociális ösztöndíjak, egyetemi, önkormányzati és vállalati juttatások - többek között ilyen támogatásokra pályázhatnak az egyetemisták és főiskolások.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter