Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Ha állami ösztöndíjasként tanultok, vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzitek a diplomát. Ebbe a passzív félévek nem számítanak bele, illetve a határidőt ki lehet tolni - legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb két évre - akkor is, ha külföldi felsőoktatási intézményben vagy nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben kezdtek el tanulni.
Eddig, ha valaki nem szerezte meg időben a diplomát, a képzési költség felét vissza kellett fizetni - igaz, ezt kérelemre ki lehetett váltani hazai munkaviszonnyal.
Január 1-jétől változott a szabály: az alapértelmezett "büntetés" a hazai munkaviszony fenntartása lesz, az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül. Állami félévenként 150 nappal kell számolni, vagyis ennyi ideig kell dolgoznotok. Fizetnetek csak akkor kell - méghozzá a tartozás ötven százalékát - ha ezt nem teljesítitek.
Ez azokra is vonatkozik, akik már kicsúsztak a diplomaszerzési határidőből, de január 1-jéig nem állapítottak meg számukra visszafizetési kötelezettséget.
Mi a teendő szakváltás esetén?
Ha ugyanazon a szakon tanultok tovább, de átkéritek magatokat más munkarendű, nyelvű vagy helyszínű képzésre, illetve ha kéritek az átvételeteket egy másik intézménybe az adott képzési területen belül, nem indul újra az "óra", vagyis a képzési idő másfélszeresét, ameddig meg kell szereznetek a diplomát, továbbra is az első képzés kezdetétől számítják. A határidő meghatározásánál ugyanakkor az új szak képzési ideje lesz irányadó: tehát ha egy hároméves képzésről egy négyéves képzésre kerültök át, nem négy és fél, hanem hat évetek lesz lediplomázni. Az esetleges visszafizetési kötelezettséget is ennek a szaknak az önköltsége alapján állapítják meg.
Az eddigi tanévig - utoljára a keresztféléves beiratkozók esetében - az a diák, aki félbehagyott egy szakot, de egy éven belül egy felvételi eljárás keretében jelentkezett egy másik képzésre és beiratkozott rá, mentesülhetett a kötelezettségek alól. A szakváltásnak erre - felvételi eljárás útján történő - módjára a 2020/2021-es tanévtől már nem lesz lehetőség. Természetesen kezdhettek új szakot, de mivel az első képzésen nem szereztétek meg a diplomát, a második szak teljesítésétől függetlenül kötelező lesz hazai munkaviszonyt fenntartanotok.
Ez akkor is így van, ha az első félévben gondoljátok meg magatokat?
Nem, továbbra is igaz, hogy ha osztott képzésben (alap- vagy mesterképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben) egy, osztatlan képzésben maximum két aktív állami ösztöndíjas félév után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, hazai munkaviszonyt sem kell létesítenetek, és fizetnetek sem kell.
Akkor is dolgozni kell, ha újra tanulni kezdetek?
Kérelmezhetitek a munkavállalási kötelezettség felfüggesztését, ha új (magyar vagy külföldi) hallgatói jogviszonyotok van vagy keletkezik, illetve ha nappali tagozatos, iskolarendszerű szakképzésben tanultok vagy fogtok tanulni.
Van más kötelezettség is?
Igen: az állami ösztöndíjas hallgatók másik kötelezettsége, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az ösztöndíjas tanulmányok idejével megegyező időtartamban (150 nap/félév) kell hazai munkaviszonyt fenntartaniuk, különben vissza kell fizetniük az ösztöndíj a fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt összegét.
Kik mentesülhetnek ezek alól?
A képzési idő másfélszerese alatti diplomaszerzés, illetve - ha ez nem sikerül - a csúszás miatti munkaviszony-fenntartási kötelezettség alól mentesülnek azok, akik három gyermeket szülnek. Emellett kérelemre teljesítettnek tekintik a az oklevélszerzési kötelezettséget, ha a hallgató a diplomát tartós betegség, baleset, szülés vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes megszerezni.
A munkaviszony-fenntartási, illetve visszafizetési kötelezettségek egészét vagy egy részét - kérelemre - teljesítettnek tekintik, ha a hallgató azokat megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.
Az állami ösztöndíjas képzésről szóló összes tudnivalót itt találjátok.
Egyetemi kisokos elsőéveseknek - minden, amit már a jelentkezés előtt tudni kell
Kiknek jár az állami ösztöndíj, milyen típusú diákhitelt igényelhetnek az államilag támogatott és az önköltséges formában tanulók? Milyen támogatásokat kaphatnak az elsőévesek, mi az a hallgatói szerződés, mire jó az egyetemi diákigazolvány? Egyetemi szótár (nem csak) gólyáknak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
