Utolsó esély: aki eddig nem szerez diplomát, elveszíti a lehetőséget

Az államtitkárság egy "nagytakarítás" keretében kisöpri azokat a hallgatókat, akik valójában már feladták tanulmányaikat, de erről nem nyilatkoztak. A döntés több tízezer egykori hallgatót érinthet, de közülük nem mindenki fog oklevelet szerezni az új határidőig, 2018-ig.

  • Eduline
Shutterstock

A felsőoktatási államtitkárság egy rendeletmódosítással 2018 szeptember 1-ig adott haladékot azok számára, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát (ők ezt még államvizsga néven ismerhették meg). A döntés 2015-ben született, akkor 2016 szeptember 1-ig volt lehetőség arra, hogy az abszolutóriumot megszerezzék az érintettek, és az elmúlt két évben ez 6400 hallgatónak sikerült is.

Jelenleg több mint 20 ezren vannak azok, akiknek az abszolutóriumuk már megvan, ám a záróvizsgát nem sikerült abszolválniuk. Ennek a 20 ezer embernek feltehetően csak a töredéke fogja kihasználni a rendelkezésére álló több mint egy évet, hiszen többségük valójában már felhagyott a tanulmányaival. Az a 6400 volt hallgató, aki az államtitkársá döntése óta abszolutóriumot szerzett, valóüszínűleg komolyan gondolja a diplomaszerzést, és tesz is majd érte.

A döntéssel az államtitkárság célja egyértelműen a "nagytakarítás" volt, erre utal az Oktatási Hivatal indoka, mely szerint a módosítás célja az volt, hogy lezárulhassanak azok a képzések, amelyek még szerepelnek ugyan a nyilvántartásokban, ám döntő többségükben már nincs sok esély arra, hogy befejezik azokat.

A most főiskoláa/egyetemre járóknak az abszolutórium megszerzése után két évük van arra, hogy megszerezzék a diplomát. Korábban azonban nem jelöltek meg ilyen határidőt, ezért egy sor hallgató egyszerűen beragadhatott a képzésben. Mivel sokan egyszerűen csak lemondtak a diplomaszerzésről, és többet nem foglalkoztak a tanulmányaikkal, az intézmények továbbra is nyilvántartották az adataikat.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.