Az államtitkárság egy "nagytakarítás" keretében kisöpri azokat a hallgatókat, akik valójában már feladták tanulmányaikat, de erről nem nyilatkoztak. A döntés több tízezer egykori hallgatót érinthet, de közülük nem mindenki fog oklevelet szerezni az új határidőig, 2018-ig.
A felsőoktatási államtitkárság egy rendeletmódosítással 2018 szeptember 1-ig adott haladékot azok számára, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát (ők ezt még államvizsga néven ismerhették meg). A döntés 2015-ben született, akkor 2016 szeptember 1-ig volt lehetőség arra, hogy az abszolutóriumot megszerezzék az érintettek, és az elmúlt két évben ez 6400 hallgatónak sikerült is.
Jelenleg több mint 20 ezren vannak azok, akiknek az abszolutóriumuk már megvan, ám a záróvizsgát nem sikerült abszolválniuk. Ennek a 20 ezer embernek feltehetően csak a töredéke fogja kihasználni a rendelkezésére álló több mint egy évet, hiszen többségük valójában már felhagyott a tanulmányaival. Az a 6400 volt hallgató, aki az államtitkársá döntése óta abszolutóriumot szerzett, valóüszínűleg komolyan gondolja a diplomaszerzést, és tesz is majd érte.
A döntéssel az államtitkárság célja egyértelműen a "nagytakarítás" volt, erre utal az Oktatási Hivatal indoka, mely szerint a módosítás célja az volt, hogy lezárulhassanak azok a képzések, amelyek még szerepelnek ugyan a nyilvántartásokban, ám döntő többségükben már nincs sok esély arra, hogy befejezik azokat.
A most főiskoláa/egyetemre járóknak az abszolutórium megszerzése után két évük van arra, hogy megszerezzék a diplomát. Korábban azonban nem jelöltek meg ilyen határidőt, ezért egy sor hallgató egyszerűen beragadhatott a képzésben. Mivel sokan egyszerűen csak lemondtak a diplomaszerzésről, és többet nem foglalkoztak a tanulmányaikkal, az intézmények továbbra is nyilvántartották az adataikat.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
