Lejárt a határidő: ennyi diploma veszett el a 2015-ös felsőoktatási döntés miatt
Lejárt a határidő, azoknak, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát.
Pótzáróvizsga-időszak zajlik az ország több egyetemén augusztus 27-31 között. Azokat, akiket érint a szeptember 1-ei haladék, még szerezhetnek diplomát.

Ahogyan arról korábban már írtunk, a felsőoktatási államtitkárság egy rendeletmódosítással 2018 szeptember 1-ig adott haladékot azok számára, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát.
Az ELTE-n 846 sikeres záróvizsga született, de vannak egyetemek, ahol egészen a határidő lejártáig, még augusztus 31-én is záróvizsgázhatnak hallgatók. Ilyen például a Szegedi Tudományegyetem is, ahol augusztus 27. és 31. között pótzáróvizsga-időszakot tartanak.
De a Pécsi Tudományegyetem pótzáróvizsgájára még lehet is jelentkezni: augusztus 15 a határidő. A pótzáróvizsgán csak az a hallgató vehet részt, aki már legalább egy alkalommal részt vett záróvizsgán, de azt elégtelennel zárta, továbbá részt vehetnek azok a hallgatók, akiknek a törvényi szabályozás szerint legkésőbb 2018. szeptember 1-ig kell teljesíteniük a záróvizsgát.
Lejárt a határidő, azoknak, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.