Egyre több diák menne a szakképzésből egyetemre

2022 óta mintegy másfélszeresére nőtt azoknak a diákoknak a száma, akik a szakma megszerzése után a tanulmányaikat egyetemen folytatnák, de mégis a felvettek többsége gimnazista.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén 2022-hez képest 57 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik a szakképzésből jelentkeznek a felsőoktatásba.

Azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy az OH friss, aktív hallgatói kutatásából kiderült, hogy a felvett hallgatók döntő többsége, 2023-ban mintegy 83 százaléka, gimnázium után került be az egyetemre, és csak alig 14,4 százalékuk érkezett technikumból vagy szakgimnáziumból.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy a szakképzésből nem feltétlen vezet egyenesen az út az egyetemre, főleg ha a diák a szakmájától teljesen eltérő szakterületen tanulna tovább.

Ugyanis nem mindegyik egyetem fogadja el a szakmai vizsgát ötödik érettségi tárgyként. Emiatt ezeknek a diákoknak egy hatodik tárgyból is érettségizniük kell, amit ráadásul csak olyan tárgyból tehetnek le, ami a technikum helyi tantervében szerepel.

Emellett ezeknek a diákoknak akkor is le kell tenniük a szakmai vizsgát ahhoz, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, ha közben meggondolták magukat, és biztosan tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni.

Ugyanakkor ha a tanuló az adott szakterületen tanulna tovább egyetemen vagy főiskolán, akkor a szakmai vizsga még előnyt is jelenthet.

 

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.